2023.05.20. 20:00
Mintha egy „bohócfigura” hablatyolna – a kürt utánozza az emberi beszédet
Ahogyan azt korábban hírül adtuk, Balogh Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke Horn Speech 2023 című Ligeti-hommage-a kapta az első díjat a Czech Institute for Microtonal Music és a prágai Zeneakadémia közös zeneszerzőversenyén. Ennek kapcsán készített interjút a fidelio.hu a sikert sikerre halmozó ifjú dunaújvárosi komponistával Dua Lipa és a mikrotonális popszám címmel.
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő
A Cseh Mikrotonális Intézet és a prágai Zeneakadémia közös pályázatára mikrotonális (nagyon kicsi, a kisszekundnál kisebb hangközökből építkező, vagyis a tiszta oktávot több mint 12 részre osztó) műveket vártak. Balogh Máté a Horn Speech 2023 című, Ligeti György születésének 100. évfordulója alkalmából komponált kürtdarabjával indult, amellyel meg is szerezte az első díjat. A győztes darabot április 29-én mutatták be a cseh fővárosban a MicroFest keretében.
A zeneszerzővel Kondor Kata a mikrotonális zene közérthetőségéről, a beszédszerű zenéről, Ligeti Györgyhöz fűződő kapcsolatáról és arról is beszélgetett, újabb műveivel miért akar mindenkihez szólni. Az interjúból kiderül, hogy a MicroFest programját megpályáztatták: a koncertek egy-egy zeneszerzőverseny győztes műveiből épültek fel. Máté azon darabja, amelyet egy olyan harmóniumra írt, amelynek három manuálja van, ötödik lett, ezért nem mutatták be a fesztiválon, viszont másik pályaműve, amelyet Ligeti György sajátos kürthasználata inspirált, a legmagasabb pontszámmal jutott a programba. A mű címe Horn Speech 2023., „Kürtbeszéd”, mert olyan, mintha a kürt utánozná az emberi beszédet. Mintha Latabár Kálmán vagy egy másik nagy „bohócfigura” hablatyolna olyan nyelven, amit nem ismerünk: „kürtnyelven”. A dunaújvárosi zeneszerző elmondja egyebek közt, hogy inkább zsigeri típusú szerző, távol áll tőle a munkamódszer, ahogyan Beethoven farigcsálta a műveit, nem készít több változatot. Arra törekszik, hogy ne legyen bezárva olyan kalitkába, ahol a zenéje csupán egy különösen művelt réteg számára értelmezhető. Meglátása szerint a mikrotonalitás azért hasznos eszköz, mert van egyfajta hangulati hatása, nosztalgikus érzéseket kelt, ami remélhetőleg mindenki számára érezhető. Erre szerinte a popzene is épít néha. Mikrotonális popszám például Dua Lipa Good in Bed című száma, a Future Nostalgia című albumról. De felfedezte ezeket a hatvanas évek könnyűzenéjében is, Nancy Sinatra These Boots Are Made for Walkin’ című slágerében, vagy Paul Simon Insomniac’s Lullaby című számában. A beszélgetésben szó esik felnőtt, kortárs zenei „játszóházról”, a fiatal zeneszerzők Ligetihez való viszonyáról, arról, hogy amihez csak nyúlt, arannyá változott. Az írás záró mondata akár a szerző ars poeticája is lehetne: Nem vagyok olyan naiv, hogy azt gondoljam, a zeném bármikor is mindenkihez fog szólni, de szeretném, ha bárkihez szólna.
