Szezonzáró összejövetel a kőtárban

A Római városrészi víztorony mellett található a kőtárunk, amely már az itt őrzött római kori emlékek és a rendelkezésre álló nagy terület miatt is ideális helyszínként szolgált szombaton a hagyományőrző csapatok harci játékához. A reggeli óráktól gyülekeztek a baráti társaságok, a különböző egyesületek, szervezetek tagjai, és mialatt készülődtek a csatározásra, Magyar Attila, a rendezvény főszervezője mesélt nekünk a találkozóról, illetve a közösségükről. 

Két évtizeden keresztül volt egy központi színterük, mégpedig a Szigethalmon létrehozott Emese Park. Ez volt az első, kísérleti témapark, azzal a céllal, hogy élethűen mutassák be a látogatóknak a történelmi-régészeti örökségünket, és ebben több hagyományőrző egyesület, kézműves is rész vett. Egy alapítványon keresztül működtették, azonban egyre magasabb volt a fenntartási költség, így két évvel ezelőtt bezárták a parkot.  

Ettől függetlenül a lelkesedés és a szenvedély, ami a mai napig megvan mindannyiukban, nem hagyott alább, és új helyszínt kerestek. Adonyban pedig meg is találták az új otthonukat, ahol mintegy három hektáros területen igyekeznek kialakítani egyfajta történelmi zarándok-pihenőhelyet.  

Hogy mégsem itt, hanem nálunk, a kőtárban szervezték meg a november 12-i szezonzáró találkozójukat, csupán annyi az oka, hogy az ősszel volt egy közös munkájuk az Intercisa Múzeummal, amelynek során nagyon segítőkészek voltak a kollégák, és felvetődött a mostani találkozó megrendezése is.  

Körülbelül tíz-tizenkét hagyományőrző csapat gyűlt össze a kőtárban, akik több korszak harcosait testesítették meg korhű, saját készítésű ruháikban, felszerelésekkel együtt az auxiliáris légióstól a 14. századi gyalogos harcosig. Már délelőtt megkezdődtek a csatározások is, amolyan látványban is gazdag örömjáték, természetesen az adott időszakokra jellemző szabályok betartásával. 

Magyar Attila kérdésünkre elmondta, ő már gyerekkora óta vonzódott a történelemhez, felnőttként pedig rájött, hogy az addig megszerzett tudás, ismeret a szakmai színtéren is kiteljesedhet. Úgymond főállásban foglalkozik a hagyományőrzéssel. Minden középkori-és várjátékon jelen vannak, és sok filmes munkában is jelentős szerep hárul rájuk. A Hunyadi filmhez például gályát építettek; az Aranybulla filmhez korabeli tábort hoztak lére; a kőtárban most felállított sátor a Tündérkert című filmben is szerepelt; jelenleg pedig a csapatuk egy része Szilvásváradon van, hogy a tatárjárásról készülő alkotáshoz felépítse Batu kán táborát.