Bessenyei Ferenc a színjátszás nagy komédiásaként hunyt el

Nekem az tetszett legjobban, amikor nevetett, az nem is nevetés volt, hanem igazi hahota, jókedve mindenkire átragadt, jellegzetes hangja pedig kitöltötte a termet. Egyszerűen jó volt a társaságában lenni, egy hatalmas egyéniség, egy hatalmas művész, egy óriási ember volt.

A fogadást követően többször is beszéltünk telefonon, már akkor a lajosmizsei tanyáján élt, beszélgetésünket, mindig a lovakkal kezdte. Első kérdése mindig az volt, hogy a Felső-Kiskunságban milyen takarmányt lehet venni a lovai számára és mennyiért. Egyszer ez ügyben végigtelefonáltam a mezőgazdasági kérdésekben nálam sokkal otthonosabban mozgó barátaimmal Solttól Kunszentmiklósig minden gazdát és takarmánnyal foglalkozó vállalkozást. Egyszer azt mondta nekem, miután beszámoltam neki a „zabhelyzetről”, hogy egy igazi ló olyan, mint egy gyönyörű nő, mindenből a legjobb kell, hogy kijárjon neki.

Ő csak tudta, fiatalabb korában fél Magyarország szerelmes volt belé!

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt.

A rangos Nemzet Színésze cím

Ezt a címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át.

A Nemzet Színésze cím csak annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a budapesti Nemzeti Színház színpadán töltött. Ezek mellett fontos kritérium, hogy legalább egy rangos elismerése is legyen (pl. Kossuth- vagy Jászai Mari-díj). A címet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és ők életük végéig havonta nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egyik viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot.

Az elismerést először Schwajda György kormánybiztos, a Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója javaslatára adományozta a nemzeti kulturális örökség minisztere.

Élete utolsó napjáig aktív volt, színházba is járt, kitüntetést vett át

Bessenyei Ferenc, a színészóriás

Hódmezővásárhelyen született 1919. február 10-én. Színészi pályafutását 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte, majd a Miskolci Nemzeti Színházba került, de 1944-ben már a fővárosi Nemzeti Színház tagja lett, de bizonyos idő elteltével visszament Miskolcra.

A második világháború után a szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színházban is játszott egy-egy évadot, 1950-től egészen 1963-ig. Később 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze lett, de játszott a budapesti Madách Színházban is.

1981-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is több szerepben láthatta őt a közönség. Fellépett színházakban, de szerepelt több tévéjátékban és filmben is. Több mint 80 filmben és rengeteg tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, elegáns szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. Egyszerűen lenyűgözte a közönséget, legyen színpad vagy film, olyan kisugárzással rendelkezett, hogy amikor játszott, az ember nem tudott nem rá összpontosítani. Egy zseni volt!

Élete utolsó éveiben kiköltözött lajosmizsei tanyájára, ott élt kissé visszavonultan, de ha felhívták, mindig készséges beszélgetőpartner volt. Mint már mondtam, személyesen is ismertem, a telefonhangja ugyanolyan volt, mint élőben, ami rendkívül szokatlan. Az volt az ember érzése, hogy ott áll közvetlenül mellette, és úgy beszélgetnek.

Különben élete utolsó napjáig aktív volt, színházba is járt, kitüntetést vett át, az utolsót 2004. december 1-jén, három héttel a halála előtt, az utolsó tévéinterjút pedig 2004. december 7-én készítették vele, amelyet december 24-én sugárzott a televízió.

Bessenyei Ferencet lajosmizsei otthonában érte a halál 2004. december 27-én békés körülmények között, egyszerűen elaludt.

Egy ország gyászolta, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Több százan kísérték utolsó útjára, a gyászszertartáson megjelent többek között Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök és a kormány több tagja is. Olyan kiemelkedő művészek búcsúztatták, mint Huszti Péter, Jordán Tamás és Törőcsik Mari.

Özvegye, B. Élthes Eszter „Férjem, a komédiás” címmel könyvet írt róla, amely 2004 novemberében jelent meg.

A Kölyök – Sztálinvárosban forgatott film

Bessenyei Ferenc több szállal is kötődött Dunaújvároshoz, számtalan alkalommal járt városunkban, és szoros barátságot ápolt a Dunai Vasmű legendás igazgatójával, Borovszky Ambrussal.

1959-ben az akkori Sztálinvárosban forgatták a Kölyök című nagy sikerű filmet. Az alkotás fekete-fehér technikával készült, a Kölyök szerepét pedig Törőcsik Mari játszotta, de a film a további főbb szerepekben az akkori kor legtehetségesebb színészeit, Szabó Gyulát, Zenthe Ferencet, Bessenyei Ferencet, Rajz Jánost, Suka Sándort és Szirtes Ádámot sorakoztatta fel.

A film arról szólt, hogy a Kölyök (Törőcsik Mari), a Dunai Vasmű kotnyeles, de egyben kedves, kócos, kétbalkezes kislánya beleszeret új brigádvezetőjébe, Gordon Jóskába (Szabó Gyula), aki sajnos észre sem veszi. A lánynak nagyon rosszulesik ez a mellőzés, és mint annyi minden mást az életében, ezt is hűbelebalázs módjára akarja megoldani, még majdnem a Dunába is fullad. Szerencsére arra jár a jóképű Kondor Géza (Zenthe Ferenc) aki megmenti, majd elviszi táncolni, felébresztve ezzel Gordon Jóska szerelmét és féltékenységét. A ma már történelemnek számító vígjáték, a ´60-as évek egyik legnagyobb filmsikere volt. A komédia rendezője Szemes Mihály, forgatókönyvírója Markos Miklós és Palásthy György, zeneszerzője Petrovics Emil volt. Bessenyei Ferenc a gyár igazgatójának a szerepét játszotta, mint mindig, akkor is nagyon profi módon. Állítólag a film forgatásakor alakult ki szoros barátság közte és Borovszky Ambrus között.

A Kölyök elkészítésénél több mint 300 statisztát alkalmaztak, a díszelőadást 1959. október 26-án 18 órakor tartották meg a Dózsa Filmszínházban. Az előadást beszélgetés követte, amelyen részt vettek a film főszereplői is. A bemutató után a vígjátékot még tíz napig játszották Sztálinvárosban.

Bessenyei és Borovszky barátsága

A Kölyök forgatása után Bessenyei Ferenc egyre többször látogatott el Dunaújvárosba, ahol mindig találkozott barátjával, Borovszky Ambrussal is.

A híres színész egy portréműsor keretén belül együtt idézte fel a Dunaújvárosban nagyon népszerű gyárigazgatóval azokat az időket, amikor is Borovszkyból, az öntőmesterből a Dunai Vasmű igazgatója lett.

Egy fogadáson a legenda szerint megkérdezték tőlük, hogy mi a nehezebb, igazgatónak lenni, vagy igazgatót eljátszani.

Bessenyei a kérdésre így válaszolt:

– Játszani nehezebb, mint lenni.

Borovszky Ambrus egy kis szünet után, viszont ezt mondta:

– Feri barátunknak van igaza. Én csak tudom.

Bessenyei és a nők

Bessenyei Ferenc az ´50-es és ´60-as évek ideálja volt a nők számára. A kor egyik legnagyobb színésze a nők bálványa volt, és ő is imádta a szebbik nemet. Négyszer nősült, több asszonytól született gyermeke, és több szerelme is volt. Első felesége Szederkényi Ada színésznő volt, a házasság 1944–59 tartott, ebből a frigyből Bessenyeinek ikerlányai születtek, Zsófia és Kata. Második neje Váradi Hédi színésznő volt, majd válásuk után Bessenyei Ferenc harmadszor is megnősült, Lugossy Zsuzsa 1967-ig volt a híres színész párja, egy lányuk született, Juli. Nagy szerelem bontakozott ki Bessenyei és a kor egyik leggyönyörűbb művésznője, Béres Ilona között, ezért mindketten elváltak, de végül is nem keltek egybe. Romantikus kapcsolatuk állandó beszédtéma volt az akkori fővárosi életben és a színészvilágban.

Negyedik felesége nem szakmabeli volt, B. Élthes Eszter fogorvosként dolgozott, 1980-ban keltek egybe, és házasságuk egészen Bessenyei, 2004-es haláláig tartott.

Felhasznált irodalom:

Tarján Tamás: Bessenyei Ferenc (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1983.

Deák Attila: Bessenyei Ferenc; Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1989.

A Nemzeti Színház Zrt. alapító okirata és a Nemzet Színésze cím adományozásának alapszabálya.

Bóta Gábor – Földes Anna – Gervai András – Szigethy Gábor: Bessenyei; Budapest Print, Bp., 2001.

B. Élthes Eszter: Férjem, a Komédiás. Bessenyei Kft., Budapest, 2004.