Idén az Aranybullánál lesznek a Koronázási Szertartásjáték előadásai

– A Koronázási Szertartásjáték minden évben három szellemi pillérre épül: a korona szentségére, a templom víziójára és a koronázandó király személyére – nyitott a színházigazgató. – Ebből a három pillérből idén az egyik kiesik. Kiesik, de mégis bízunk benne, hogy a szellemi konstrukció nem omlik össze. Találtunk egy másik helyszínt a Nemzeti Emlékhely helyett, ami legalább annyira át van itatva a történelemmel, mint a bazilika. A Székesfehérvár határában található Csúcsos-hegyről van szó, ahol a hagyomány szerint II. András kihirdette az Aranybullát – mondta.

A Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhely fölött évek óta ismétlődő ideiglenes színház 2020-ban nem épülhet föl. A kétezer fős nézőtér a pandémia miatt megengedhetetlen. A Csúcsos-hegynél 300 fős nézőtér épül, ahol is három előadást tart a színház, augusztus 21–23-án, mindig 21 órától.

– Ha valaki fölmegy a Csúcsos-hegyre és körbetekint, láthatja, kiválóan alkalmas arra, hogy egy népes hallgatóság előtt valamit kihirdessen, vagy adott esetben törvénykezzen – ismertette a rendező.

Eddig a koronázási templom, a Királyi Bazilika, a Szűz Mária-prépostág helyén, illetve fölött, a templom síkban kiterített alaprajzát formázó színpadon játszódtak a koronázási történetek. Mi lesz most?

– A középkori ember a világot hármas struktúrában képzelte el. Leegyszerűsítve: az e világi élet, a pokol és a mennyország. Ennek a hármas tagolásnak megfelelően épültek fel a középkor nagy misztériumjátékait bemutató misztériumszínpadok. Tulajdonképpen erre utalásként idén – szakítva a korábbi évek színházi hagyományaival – vertikálisan, függőlegesen építkezünk. Egy háromszintű színpad épül, ahol az egyik legizgalmasabb és talán legtragikusabb sorsú Árpád-kori uralkodó élettörténete elevenedik meg – mondta el Szikora. – Kun Lászlóról, IV. Lászlóról beszélünk. Egy olyan emberről, akit itt, Székesfehérváron, 10 éves korában koronáztak meg. 28 éves korában bérgyilkosok ölték meg. E 18 év alatt személyisége óriási változáson ment keresztül. Apjától – V. Istvántól – egy rendkívül szétzilált, ellentmondásokkal terhelt Magyarországot örökölt. Egy olyan országot, ahol a pártoskodó főurak már a királynál is nagyobbaknak képzelték magukat, és tulajdonképpen, ha összefogtak, nagyobbak is voltak.

Csak gondoljunk bele, hogy tavaly, a koronázáskor volt egy jelenet, amelyben IV. Béla felállíttatta azokat az urakat, akik a jelenlétében le mertek ülni az asztalhoz, és elégette a székeket. Két emberöltőnek kellett eltelnie, és IV. Béla unokáját, már mint trónon ülő kis királyt, az egyik nemzetségbeli fölkapta a trónról, és a buzogányával elfenekelte. Képzeljük el, egy király, akit elfenekelnek! Ilyen országban kellett uralkodnia és kellett volna rendet tartania IV. (Kun) Lászlónak, nem is sikerült neki – fogalmazott a rendező.

Szikora János kifejtette, ez már az Árpád-ház alkonya. Mint mondta, IV. Béla volt a zenit, a tetőpont, akit második honalapítóként tisztelhetünk. Őt követően – különböző történelmi együttállások miatt – ez az uralkodóház hanyatlásnak indult. E hanyatlás tragikus története testesül meg Kun Lászlóban.

A felnőtt királyt, IV. (Kun) Lászlót Sarádi Zsolt, ugyanőt mint gyermeket Szikora Ármin János testesíti meg az előadásban, amelynek főbb szerepeiben Varga Gabriella, Varga Lili és Mihályi Győző is színpadra lép.