Őseink hona, apáink szava – Mindörökkön minket védj!

- Hogy kerültél kapcsolatba a dalszerzővel?

- A Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili vezette Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttesben ismerkedtem meg párjával, és gyakorlatilag ez alapozta meg a barátságunkat. Dániel a közösségi médián keresztül látta, hogy drónfelvételekkel is foglalkozom. Mikor átküldte a zenét és felkért a klip forgatására, azonnal igent mondtam. A későbbi egyeztetések során az is felmerült, hogy táncosként megjelenhetnénk a klipben párommal Balogh Lilivel, aminek örömmel eleget is tettünk.

- Milyen körülmények között készült a klip?

- A vírushelyzet megnehezítette a forgatást. Sok mindenben megkötötte a kezünket, de igyekeztünk a maximumot kihozni a helyzetből. A Klip helyszínéül a Dunaújvárostól nem messze található Lórévet választottuk. A kápolna körüli erdős, mezős területen készültek a felvételek, ami hangulatában jól megalapozta zene mondanivalóját.

- Mit jelent neked ez a zene?

- Mivel nem drónpilótaként keresem a kenyerem, ezért csak olyan megkereséseknek teszek eleget, amelyekkel tudok azonosulni. Mikor először meghallottam a dalt, bevallom őszintén megkönnyeztem. Tihanyi Dániel a valláson keresztül közelítette meg a nemzeti identitást. A dal teljesen pozitív, érzelemdús és mindemellett élvezhető. Teljesen természetesnek vesszük, hogy lélegzünk, hogy felkel a nap, hogy van családunk és szomszédunk. Ezeket meg kell becsülnünk újra. Észre kell vennünk, hogy egymásra vagyunk utalva, szükségünk van egymásra, hogy ez az élet szebb és élhető legyen. A nemzetünk, a magyarságunk, az egymásra utaltságunk mindig fontos, de a vírus okozta helyzet megmutatta, hogy különös jelentőséggel bír.

Molnár István Dániel

Dunaújvárosban született, itt járt iskolába és itt ragadta meg a néptánc is. A Móricz suliban ötödikes volt, amikor elkezdett érdeklődni a néptánc iránt. Iskola után a szakkör keretein belül tanult táncolni. Később Szabó-Sörös Zsuzsanna és Török István Péter, akkori tánctanárai invitálták a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesbe. Ott jóval komolyabb műhelymunka folyt, mint az általános iskolai szakkörben. 2010-től 2015-ig a Vasas Táncegyüttes tanári karában is dolgozott. A Szentendre Táncegyüttesben Fitos Dezső és Kocsis Enikő vezetése alatt is próbálkozott, de a Dunaújváros – Szentendre távolság miatt ezt a lehetőséget el kellett engednie. 2014 decemberében kereste meg a Rácalmási Művelődési Ház akkori vezetője, hogy szeretnék újraindítani a néptáncos életet. A Rácalmási Barina Táncegyüttes 1996-tól jelen volt a körforgásban Wünsch László nyomán, de 2015-ben Molnár István Dániel és Bocsi Nóra indították újra a táncegyüttest, aminek István a művészeti vezetője is lett. István nevéhez köthető a nemrégiben életre hívott Fejér megye Legénytársulat is. Célja a megyében működő együttesek férfi táncosainak lehetőséget adni a közös műhelymunkára, ezzel ápolva az együttesek közötti kapcsolatot. Tavaly ősszel csatlakozott az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyütteshez. Mentorai Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili a Népművészet Ifjú Mestere címet viselő, a népművészetben több címet magukénak tudó koreográfusok.