Rövid mint a pünkösdi királyság

2018.05.20. 08:00

Mindent a pünkösdről, szokások, hagyomány és ami mögötte van

Pünkösd ünnepét mindig a húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük – neve is innen ered, a görög pentekosztész, ötvenedik szóból.Az ünnepről és annak hagyományáról kérdeztem Balogh Pál Gézát kérdeztem a helyi múzeum néprajzos-muzeológusát.

Morva Dávid

Vallási ünnep

A kereszténység ilyenkor ünnepli a Szentlélek kiáradását. Mozgó ünnep, a húsvét időpontjától függően eshet május 10 és június 13 közé. A népi szokások ilyenkor a szerelem, a párválasztás, a termékenység, és a tavasz eljövetel körül forognak. Egyik legjellegzetesebb pünkösdi szokásunk a pünkösdi királyválasztás, melyre a középkor óta vannak adataink. Ismert a közmondás is: rövid, mint a pünkösdi királyság. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Balogh Pál Géza néprajzos muzeológus

Szokások

A népi kultúrkör igencsak gazdag pünkösdi szokásokban játékokban.

Gyakran lovasversenyekkel választották ki a pünkösdi királyt, aki aztán minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, és amit elfogyasztott, fizette a község; állatait is társai őrizték, és számos apróbb kihágást is elnéztek neki.

Gyakori próbatétel volta borosüveggel a fejen való táncolás, a birkózás és a tekézés is. A győztes lovát gyakran felcsengőzték, virággal borították. A szokás a gyermekjátékok között is megjelent, a 20. században már főleg csak innen lehetett gyűjteni változatait. A pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás is gyakori szokás. A főszereplő legtöbbször a pünkösdi királyné, aki különleges ruhát, díszeket is kapott, de sokszor utánozták ilyenkor a lakodalmas menetet is. A házaknál táncoltak, énekeltek, cserébe pénzt és ennivalót kaptak. Jellegzetes, számos szokást kísérő pünkösdi énekünk a „Mi van ma…” kezdetű népének. A házaló szokások keretében gyakran ugrások kíséretében egy kendervarázsló mondókát is mondanak.

Csíksomlyói búcsú – az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepe
Fotós: Nagy Zoltán Péter/ Fejér Megyei Hírlap

A csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományairól már a 15. századból is vannak írásos beszámolók. Ez a népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyik legnagyobb találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Tavaszköszöntés

Szintén elterjedt szokás volt, hogy pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat tűztek a gonosz elhárítása érdekében, vagy egyszerűen az ünnep, esetleg a lányos ház jelképeként. A fiúk pedig gyakran tűztek ilyenkor szerelmük ablakába pünkösdi rózsát. A Bújj bújj zöld ág kezdetű gyerekdal is eredetileg ehhez az ünnephez kapcsolódott. Ezt hívták tavaszköszöntésnek.

Májusfa

A májusfát is gyakran pünkösdkor állítják fel választottjuk udvarán a legények. Az egész nyelvterületen elterjedtek a pünkösdi bálok, táncmulatságok. A sárközi Szeremlén elterjedt szokás volt a pünkösdi ladikázás – az udvarló legény szerelmi ajándékként díszes, faragott evezővel ajándékozta meg a lányt. A mátkatál küldése szintén fontos szerepet játszott a párválasztásban – a mátkatálon általában kalács, bor kapott helyet, a legények küldték szívük választottjának. Általában a lányok viszonozták is az ajándékot, de a küldönc is kapott némi pénzt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában