Aggarwal: Teljes zűrzavart örököltünk

Sok meglepetés ért bennünket. Szinte meg sem lepődünk, amikor egy beszállító a semmiből áll elő újabb követelésekkel – fogalmazott az Economx-nak adott exkluzív interjújában a Liberty Steel Group európai elnöke, Ajay Kumar Aggarwal.

A tavalyi év második felében a Liberty Steel megnyerte a Dunaferr eszközeiből létrehozott két vállalatra kiírt pályázatot. Milyen üzleti lehetőséget látott a Liberty a Dunai Vasműben, ami évek óta a csőd közelében volt?

A világjárvány idején világossá vált, hogy az európai gazdaságok nagyon ki vannak szolgáltatva a harmadik országbeli gyártóknak és nyersanyag exportőröknek. Amikor az ellátási láncok megszakadtak, nemcsak az árukereskedelem, hanem a nyersanyagellátás is veszélybe került. Az USA és az EU politikai döntéshozói felismerték, hogy – amennyire ez gazdaságilag lehetséges és ésszerű – a stratégiai fontosságú termelést haza kell telepíteniük, ezt számos kormány el is kezdte megszervezni. Az EU-s acélipart érintő folyamatokban ráadásul a közép- és kelet-európai térség kiemelt szerepet kaphat, hiszen itt rendelkezésre áll a megfelelő szakképzett munkaerő. Dunaújváros mellett a csehországi Ostravában, a romániai Galatiban és a lengyelországi Czestochowában lévő befektetéseinket ennek érdekében hajtottuk végre, azt is szem előtt tartva, hogy

Ostrava eddig nem volt sikertörténet, és a cseh államnak kellett a vasmű segítségére sietnie, hogy a hatezer embert foglalkoztató vállalat ne kerüljön veszélybe. Van valami jele annak, hogy a csehországi problémák megoldódnak?

 A Cseh Köztársaságban, akárcsak más európai országokban, az acélgyártás 2020 után válságba került, mivel a keresletet óriási mértékben befolyásolta az olcsó import olyan országokból, amelyek vállalatainak nem kell széndioxid-adót fizetniük, vagy jelentős állami támogatásban részesülnek. Sok nyugati kormánytól, például Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország kormányaitól eltérően azonban a cseh kormány – több közép- és kelet-európai kormányhoz hasonlóan – nem nyújtott hasonló mértékű támogatást energiaigényes iparágaknak. A Liberty Ostravának további problémát jelentett, hogy a Tameh erőművel kötött előnytelen szerződés miatt a piaci ár több mint dupláját kellett fizetnie az áramért. Bízom azonban abban, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalások sikerrel zárulnak, és hamarosan beszámolhatunk arról, hogy szerkezetátalakítási tervünk megvalósul. Már láthatók a talpraállás jelei: számos feldolgozóüzem újraindult, és több mint 2100 munkavállaló újra munkába állhatott.

Térjünk vissza a Dunaferrhez, amely csődközeli állapotban volt, amikor a Liberty nyersanyagszállítással megmentette a teljes felszámolástól. Miért tette ezt?

Láttuk a Dunaújvárosban rejlő lehetőségeket, és úgy gondoltuk, és gondoljuk ma is, hogy a romániai Galatival jól kiegészíthetik egymást. Galatiban az acélelőállítási üzletág, Dunaújvárosban pedig a feldolgozó üzletág erős. A Liberty vezetése vállalatcsoportban gondolkodik, nincsenek nagy földrajzi távolságok, a Duna pedig kiváló összeköttetést biztosít a vállalatok között.

Végül is az önök által szállított nyersanyag "csak" arra volt elég, hogy a Dunai Vasművet a lehető legalacsonyabb szinten működőképesen tartsa. A Dunaferr felszámolás alá került, aminek következtében pályázatot írtak ki, amit önök nyertek meg. Mi történt azóta?

A felszámolási folyamat során a kormány fontos döntése volt, hogy a dolgozóknak egy ideig fizetést adjon. Az elsődleges szempont az volt, hogy a térség egyik legnagyobb munkáltatója nem bocsáthatta el a dolgozókat. Ez a kormányzati megfontolás találkozott a mi üzleti érdekeinkkel, mivel egy nyereséges vállalatot nem lehet szakképzett munkaerő nélkül működtetni. A dolgozók jelentik a Liberty Dunaújváros igazi értékét. Októberben vettük át a cégeket, majd

Ez a folyamat a múlt hónap végén fejeződött be, és világossá vált, hogy a korábbi menedzsment döntéseknek súlyos következményei vannak ma is.

Az európai acélipar súlyos veszteségeket szenvedett el az elmúlt években, túl van már a nehezén? Mondhatjuk, hogy a kereslet 2024 második felében növekedésnek indul?

Azt nem lehetett előre látni, hogy a világjárvány utáni gazdasági fellendülést az energiaárak megugrása követi majd, ami az orosz-ukrán háborúval együtt ismét válságba sodorja az európai acélipart. Az úgynevezett SWIP-index (acéllal súlyozott ipari termelés) még mostanra sem mutat pozitív képet. Ez a mutató 2023 harmadik negyedévében esett először negatív tartományba, az EU fő acélfogyasztó ágazatainak problémái miatt. Az építőipar, a gépek és berendezések gyártása, a háztartási készülékek és a fémfeldolgozási termékek előállítása mind visszaestek, és csak az autóipar növekedett. Az építőipar, amely az uniós acélfelhasználás 35 százalékát adja, szintén recesszióban van. Mindazonáltal bízunk abban, hogy a kereslet az év második felében élénkülni kezd.

Mire készül a Liberty Dunaújváros? Mikor mondhatjuk, hogy a cég talpra állt?

Ahogy korábban említettem, sok meglepetés ért bennünket, amikor 2023 októberében átvettük az üzemet, a teljes zűrzavart örököltük meg, amelyet az évekig tartó rossz gazdálkodás okozott. Szinte meg sem lepődünk, amikor egy beszállító a semmiből áll elő újabb követelésekkel.

A pályázat elnyerése óta számos lépést tettünk a helyzet stabilizálása érdekében. A meleghengerlés újra indult, importált félkésztermékek un. bugák felhasználásával. Termelési kampányokra összpontosítunk, áprilisban több mint 30 ezer tonna lemez hengerlését tervezzük.

Szeretnénk újraindítani a kohót is, ha a piaci feltételek ezt lehetővé teszik, de még

Kinek kell ma a magyar acél? Ki érdeklődik még a Liberty Dunaújváros termékei iránt? Milyen piacokra terveznek belépni?

Hogy csak a legfrissebbet említsem, tárgyalásokat folytattunk a győri Audival, valamint más nagy autógyártókkal Magyarországon és a nemzetközi piacokon is, hisszük, hogy az autóipar fontos partnere lesz a Liberty Dunaújvárosnak. A melegen hengerelt termékek mellett egyre nagyobb igény mutatkozik a hideghengerművünk, a fémfeldolgozó és a profilgyárunk által előállított termékek iránt is. Magyarország az utóbbi időben számos beruházást vonzott, mint például a debreceni akkumulátorgyár, és a Liberty Dunaújváros tökéletes helyzetben lesz ahhoz, hogy acéllal lássa el ennek az új infrastruktúrának az építését és gyártását.

Sokat emlegetik a zöld átállást, a laikusok számára két nagyon különböző dolognak tűnik a „zöldítés” és az acélgyártás. Mit jelent ez a fogalom? Mikorra tervezik, hogy a Liberty Dunaújváros is a zöld acélt állít elő?

A cégcsoport elfogadott programja szerint 2030-ra széndioxid-semlegesek leszünk, és alacsony széndioxid-kibocsátás mellett tudunk majd acélt előállítani.

ezt követően kb. 80 százalékkal csökken a közvetlen CO2-kibocsátásunk. Technológiai partnerünkkel, a CISDI-vel és mérnöki partnerünkkel, az NPT AG-val együttműködve egy sor fontos műszaki és tervezési projekt már folyamatban van. Mostanra nagyon részletes műszaki és kereskedelmi ajánlatot kaptunk a technológiai szolgáltatóktól, amelyet jelenleg értékelünk, és hamarosan bejelentjük a következő lépéseket. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a szakemberek átképzése is, illetve a GreenSteel Akadémia segítségével az iparág iránt érdeklődő fiatalok toborzása.