A kék marha után jön a műhús!

2015 táján jelentek meg az első hírek arról, hogy a világ több pontján a műhús létrehozásán dolgoznak. Az USA és Hollandia volt az első két kísérletező. Magyarországon ellenzik.

Agárdy Csaba

Fotó: shutterstock.com (illusztráció)

Laboratóriumi körülmények között, állatok leölése nélkül készítenék a jövő húsait, amelyek igazi izomrostokból állnának, vagyis teljesen megegyeznének a valódi húsokkal. Lényegében arról van szó, hogy őssejteket vesznek rá az izomszövetté alakulásra. Mára ez már valóság.

Kína is beszállt

Az Egyesült Államok és Hollandia voltak az élenjárói a műhús kutatásnak, majd egyre több ország beszállt a programba. 2023-ban azután Kína is bejelentkezett a versengésbe. CellX nevű, laboratóriumban növesztett húst előállító vállalat vezérigazgatója, Ziliang Yang szerint a bioreaktorok, amelyekben a húst termesztik, költségei Kínában lényegesen alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban vagy Európában, és a kormány nagyvonalú ösztönzőket kínál az iparág szereplőinek, amióta a termesztett hús bekerült a mezőgazdasági minisztérium tavalyi 14. ötéves tervébe.

– Végeredményben a Kínában való termelés azt jelenti, hogy viszonylag alacsonyabb költségek mellett rendelkezünk ezzel az infrastruktúrával, és ez kulcsfontosságú előny. Ez tényleg az ellátási lánc kihasználásáról és a tengerentúlra lépésről fog szólni, ez a történet, ahogy mi látjuk – olvashatjuk Ziliang Yang nyilatkozatát az agrarszektor.hu-n.

Az olaszok betiltották

Az tény, a műhús megosztja a világot. Valahol nagy jövőt jósólnak neki – Szingapúr, USA, Kína –, valahol pedig már be is tiltották. Tavaly november végi hír volt, hogy az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús, és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására a római parlament alsóházában tartott szavazással. A képviselőház 159 igen, 53 nem szavazattal és 34 tartózkodással elfogadta a Francesco Lollobrigida mezőgazdasági miniszter nevével fémjelzett törvényt. A laboratóriumban, őssejtből tenyésztett hús betiltását az elsők között a Coldiretti kistermelői szövetség szorgalmazta.

A vidéki életmód védelme

Magyarországon decemberben Nagy István agrárminiszter vetette fel először, hogy a műhúst be kellene tiltani.

– A vidéki életmód védelmére hivatkozva jogi szabályozással kívánja korlátozni a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra történő felhasználását az Agrárminisztérium – mondta el az Indexnek Nagy István tárcavezető, majd így folytatta. – Magyarország követné az olasz modellt, és vizsgálja annak a lehetőségét, hogy jogi szabályozással korlátozza a laboratóriumi termékek emberi fogyasztásra való alkalmazását. Semmi sem indokolja, hogy mesterséges sejtszaporítással hozzunk létre emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket. Nem szabad megszakítani a termőföld és az ember munkájának kapcsolatát, mert ha ezt az egyensúlyt megbontjuk, abból mindig baj lesz.

A műhús betiltásáról és a hagyományos vidéki értékek megvédéséről január 25-én egyeztetett hivatalában Nagy István agrárminiszter Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével.

A szabályozás kérdése Magyarország uniós elnökségének napirendjén is szerepel, mert széleskörű párbeszédet szeretnének folytatni a témában.

Az izmos tehenek, bikák látványa néha ijesztő a méretével és ijesztő fejlett izmaival. De alapvetően egy nyugodt állat. Több mint százéves kísérletezgetés eredménye a belga kék tehén
Fotó: shutterstock.com (illusztráció)

Van, akinek géprombolás

Az ellenzék egyik magamutogatója, a Momentum elnöke, Donáth Anna a műhús témájában is szakértet, és a tőle megszokott alapossággal rukkolt elő a gondolataival a közösségi oldalán.

– A műhús egyszerre biztosíthat élelmiszer-biztonságot, fenntarthatóságot és adhat lökést az etikus állattartásnak. Donáth szerint, amikor a magyar kormány azt fontolgatja, hogy betiltja a műhús gyártását és forgalmazását, azzal nagyjából a géprombolás útjára lép. Donáth Anna ugyanis úgy gondolja, ez a lépés egyet jelentene a fejlődés betiltásával, és szerinte a kormánynak az innovációt támogatnia kell, nem üldöznie.

Zárszóként: az USA-ban olyan városi telepeket rendeznek be, ahol talaj nélkül nevelik fel a haszonnövényeket.

Hihető, hogy a mezőgazdaság jövőjét illetően lesz még eszmecsere pro és kontra bőven.

Forrás: agrarszektor.hu

Vélemények a műhúsról

Grábics Gábor, a Corner Hotel és Kávéház tulajdonosa: – Nem hiszek a műhúsban, és annak jövőjében, a természetes dolgok híve vagyok. Arról nem is beszélve, nem tudni, később milyen hatással lesz a műhús fogyasztása az emberi szervezetre. Az éttermemben nem szeretnék műhúsból készült ételt látni.

Pulai Mihály nyugdíjas hentes, több mint öt évtizeden keresztül dolgozott a szakmában, rengeteg sertést és marhát vágott: – Nem foglalkozom az ilyen dolgokkal, ami mű, vagyis nem természetes, az szerintem nem jó. Még kezdetleges állapotban van a műhús, nem terjedt el a világban. Ott van például a belga kék marha, ami tiszta izom, úgy néz ki, mint korábban Schwarzenegger. Ez a fajta a rengeteg izomtól nem tud elleni, csak császármetszéssel. Nem értek ezekhez a dolgokhoz, de nem is nagyon akarok.

Szabó György mesterszakács, séf: – Gyerekcipőben jár ez az ügy, de szerintem ez lesz a jövő. Sokan durvának tartják, most furcsa erről beszélni. De, ha az őseink látnák, hogy mi mobiltelefonon beszélünk, ők is furcsálnák azt, amit tapasztalnak.