Emlékmű és/vagy tömegsír?

Nem emlékmű – tömegsír

 Gyönyörűen szépül a Rudnyánszky-Mondbach-kúria, hamarosan egy elegáns épülettel gazdagodik Pentele központja.  A valódi központ kialakításának egy akadálya még van, hiszen a felújított épület előtt még ott van a szovjet katonai temető. A   központtá váláshoz a cirilbetűs sírhantok helyett sétány, parkoló és a szentháromság szobor kerülne az épület elé.

Nagy szerencsénk volt, hogy a Településfejlesztési Operatív Program keretében még vagy öt esztendővel ezelőtt - együttesen - megkapta városunk a lehetőséget egy látogatóközpont kialakítására a Mondbach-kúriában és a Baracsi úti arborétum fejlesztésére, 1 milliárd 134 millió forint összegben.  Az idő telt, múlott, így a kúria lassan, de csak elkészül (Igaz a határidő 2023. december 15-vel lejárt. - a szerk.)

Azonban a bejárat előtt ott van a régi idők mementójaként a szovjet hősi emlékmű.

Mielőtt valaki arra gondolna, hogy ott csak egy emlékmű áll, aminek elég egy dózerolás, s már nyoma sincs, ki kell, hogy ábrándítsam! 

A szovjet emlékmű, nem csupán emlékhely, hanem a kerítés mögött hadisírok találhatók.  Még csak azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi. Katonák és feltehetően civilek nyughelye is az emlékmű és a környéke. Egyelőre hivatalosan és név szerint 52 orosz katona nyugszik ott, de akár 300 halott is lehet az emlékmű földjében, s köztük nem csak oroszok.

Egy klasszicista épület halottakkal

Orosz Csaba önkormányzati képviselő szeretné visszaállítani a felújított kúriával együtt Pentele régi központját, ehhez a katonai temetőt át kell helyezni, a halottakat exhumálni kell, és maradványaikat méltó helyen kell ismét nyugalomra helyezni.

Azonban ennek érdekében a legkülönbözőbb egyeztetéseket kellett és kell megtennie. Gyakorlatilag már három esztendeje foglalkozik azzal, hogy az emlékmű alatti sírokban lévők végső nyughelyet találjanak, a városrész pedig központot kapjon.

Magyarország területén található külföldi katonai temetőkről való gondoskodást, a sírkertek gondozását általában kétoldalú kormánymegállapodások rögzítik. Hazánk ilyen megállapodásokat kötött mások mellett Ukrajnával, Oroszországgal, Németországgal, Szlovéniával és Olaszországgal is.  Az egyes megállapodások különböző eljárásokat is tartalmaznak, tartalmazhatnak. 

Hogy ne legyen lehessen a temető áthelyezéséből galiba, ahhoz előbb információkat kellett gyűjteni, előkészíteni, hogy minden szabályszerű legyen, lehessen, majd az adott ország illetékes hatóságának engedélyét is meg kell szerezni. Hogy ez miként és hogyan történjen, ehhez útmutatást ad a Magyar Honvédség Hadisírgondozó Igazgatósága. 

A helyzet tovább bonyolódik....

Így a több mint egyéves előkészítő munka után végre az eljutottak arra a pontra, hogy az orosz illetékesek jónak találták az exhumálás és újratemetés előkészítését. Közben Ukrajnában kitört a háború, és most, a harmadik évben jutottak el  az orosz illetékesek városunkba, megnézték mindkét helyszínt, megkapták a különböző szakértői anyagokat, köztük a Magyar Honvédség által készített szakértői anyagot  is megfelelőnek tartották, és magukkal vitték a kérelmet, a döntés azonban Moszkvában születik meg.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy mintegy 52 nevesített orosz halott nyugszik az emlékmű alatt, de akár ennél jóval több is lehet.  Amikor az exhumálás megtörténik, akkor lehet biztos az elhunytak száma. Sőt azt sem lehet pontosan tudni, hogy a többi között mennyi orosz, ukrán, német vagy magyar katona teteme fekszik a tömegsírban.  Hiszen ahogy a képviselő elmondta, információik szerint odatemették az elhunyt német katonákat is, sőt egy időben a kúriában kórház is működött, így valószínűleg a háború idején az ideiglenes kórházban magyar elhunytak is a tömegsírba kerülhettek.

Hogyan kerülhettek idegenek a szovjetek közé?

A szocialista törvényi szabályozás alapján csak a Szovjetunió, illetve az oldalukon harcoló haderők katonáinak sírjait illette meg a védelem.  Az „ellenséges németek és csatlósaik” nyughelyeit nem volt ajánlatos még látogatni sem, nem, hogy a katonáknak emlék helyet állítani. Az 1990-es években, a szocialista állam berendezkedés átalakulását követően kezdődött meg az elesett magyar katonák sírhelyeinek felkutatása az államhatárokon belül és kívül. Hát ezért lehetséges, hogy az ukrán orosz, vagy akár örmény esetleg grúz katonák közé névtelenül akár német vagy magyar katonák is kerülhettek. Hiszen nekik a tömegsír járt, nem emlékmű, temetni pedig kellett.

A szabályozóknak megfelelően

Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke elmondta, hogy szívesen segített információkkal Orosz Csabának. A helyzet olyannyira nem egyszerű, hogy nemcsak a kihantolást kell engedélyezni előre, hanem az exhumálást, s ennek a módját is felügyelet alatt kell végezni.  Így a kihantolt tetemek őrzéséről is gondoskodni kell. Mindemellett a szabályoknak megfelelően kell, hogy történjen az elszállítás, sőt az újra temetésnek is megvannak az előírásai, ennek betartását is ellenőrzik az illetékesek és érintett országok képviselői.

Így a Magyar Honvédség és az orosz fél képviselői is felügyelik, hogy minden az előírásoknak és a szabályoknak megfelelően történik-e.

Ahány ország - annyi szokás

Tóth Zsolt történész tanulmányában arról beszél, hogy országonként jelentő eltérés van abban, hogy az exhumálás után mi lesz a maradványok további sorsa: „A holland kollégák arról tájékoztattak, hogy hazájukban minden esetben antropológiai vizsgálatoknak vetik alá a feltárt háborús áldozatok és az elesett katonák csontmaradványait. A hősi halottakat pedig ezt követően katonai tiszteletadás mellett újra temetik az egyik hősi sírkertben.

A lengyel Pomerániai Vajdaságban működő hadisírkutató csapat óriási számú, közel 3000 második világháborús katona sírját tárta már fel. A szakszerű feltárásnak és az azt követő antropológiai-genetikai vizsgálatoknak köszönhetően a hősi halottak közül körülbelül 1000 személyt sikerült azonosítaniuk. Romániában a feltárt hősi halottak újra temetését törvény szabályozza. A csontmaradványokat kartonpapírból vagy fából készült 60/40/20 cm-es un. exhuma koporsókban temetik el. Amennyiben ismert a hősi halott vallása, annak megfelelő szertartásban részesül, amennyiben nem, úgy román ortodox egyházi búcsúztatást kap. Abban az esetben, ha több katonát is újra temetnek, nem külön-külön sírgödörbe, hanem közös sírba, egymás mellé egy sorban helyezik el a koporsókat. A katona végül vallásának megfelelően kap új háborús sírjelet. A német katonákat a VDK helyi megbízott szakembere közreműködésével temetik újra, a feltáráshoz legközelebbi német gyűjtőtemetőben, tiszteletadás mellett, általában ünnepi búcsúztatás keretében. Az újra temetés szigorú előírások szabályozzák.

 A haderejükre jellemző „senkit sem hagyunk hátra” jelmondatot az USA az elesett katonákra is kiterjesztette. A JPAC a világ különböző pontjain nem csak felkutatja, de kivétel nélkül haza is szállítja az amerikai katonák földi maradványait. Miután a kutatócsoport tagjai megtalálják a keresett katona csontjait, azokat és a mellettük talált leleteket – a szakszerű feltárást követően – megküldik a CIL-nek, amely szakemberei tudományosan megalapozott igazságügyi vizsgálatokat hajtanak végre. A laborban törvényszéki antropológusok és odontológusok igyekeznek rekonstruálni a csontvázat, megállapítani a katona származását, nemét, a halálozási életkorát, a halálának okát, a traumatikus elváltozásait, a betegségeit, ezáltal kidolgozzák a biológiai profilját. Fő cél a személyazonosság megállapítása. Amennyiben a hozzátartozók nem rendelkeznek másként, az USA katonai tiszteletadás mellett temeti újra katonáit a központi amerikai katonai sírkertben, a Washington melletti Arlingtoni Nemzeti Temetőben.”

A katonák helye a temetőben lenne

A formulák között mutatkoznak egyezések is. Az exhumált katonákat – a személyazonosításuk eredményességétől függetlenül – végső nyugalomra kell helyezni. Ez szeretnék most városunkban is elérni.

Orosz Csaba képviselő az újra temetés ideális helyének a köztemető azon részét tartaná, ahol most az első és második világháborúban elesett katonák emlékhelye van.  A közelükben lévő orosz sírok mellé helyeznék az emlékművet az elhunytakkal együtt.

Úgy véli, hogy mivel a nevesített katonák orosz származásúak voltak így elegendő az orosz állam hozzájárulása az exhumálásukhoz, újra temetésükhöz. A többi elhunyt mivel semmi adat nem lelhető fel róluk, továbbra is névtelenül kerülne a sírba.

Most már csak az engedélyre kell várni....