Az ügyvéd tanácsa: ági öröklés esetén

Ugyancsak ági vagyonnak számít az olyan vagyontárgy, amelyet az örökhagyó a testvérétől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott, ha ő korábban az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta. Nem számít ági vagyonnak a szokásos mértékű ajándék. Annak eldöntése, hogy mi a szokásos mértékű ajándék, mindig mérlegelés kérdése. Ennek során figyelembe kell venni az ajándék értékét, a felek vagyoni helyzetét és kapcsolatát, a családban fennálló szokásokat, és az ajándékozás körülményeit például milyen alkalomból történt, milyen cél vezette az ajándékozót.

Nem lehet ági vagyon az olyan vagyontárgy, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, tehát nincs az örökhagyó tulajdonában. Fontos, hogy az ági öröklés szabályainak alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös. Ha az örökhagyó utáni öröklés végintézkedés alapján történik, akkor ági öröklésről csak olyan vagyontárgyak tekintetében lehet szó, amelyekre a végintézkedés nem terjed ki.

A másik feltétel, hogy az örökhagyó törvényes örököse ne a leszármazója gyermeke vagy unokája legyen. Az ági öröklés általános szabálya, hogy az ági vagyon arra az ágra száll vissza, ahonnan eredt, de csak addig a fokig, ahonnan eredt. Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó szülője örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint. Például: ha leszármazók hiányában a házastárs a törvényes örökös, akkor az örökhagyó szülője örökli azt az ingatlant, amelyet ő ajándékozott az örökhagyónak. 

Ha az ági öröklésre jogosult szülő és annak leszármazója is kiesett az öröklésből, akkor az ági vagyont a nagyszülő örökli, feltéve, hogy a vagyontárgy róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Például a nagyszülőtől örökölte az örökhagyó. Ha a nagyszülő is kiesett, akkor az örökhagyó távolabbi felmenője az ági örökös.

Ám ennek is az a feltétele, hogy a vagyontárgy róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra. Ha ági örökös nincs, akkor az ági vagyontárgy öröklésére a törvényes öröklés általános szabályai vonatkoznak. Az ági vagyontárgyat az ági örökös természetben örökli.

A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Az ági vagyonon fennálló haszonélvezeti jog megváltását az ági örökös és a házastárs bármikor igényelheti. Ennek korlátja, hogy az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.