Légtüneménytan és földdelejesség

2024.01.18. 07:00

Az időjárásjelentés és a feltételes mód

Az elmúlt években volt, hogy televíziós műsorban parodizálták a időjárásjelentéseket, de a hétköznapok beszélgetéseiben is témát adnak az előrejelzések, sokan idézik az elhangzottakat.

Agárdy Csaba

Illusztráció.

Fotó: Shutterstock

Az emberek nem mennek el szó nélkül amellett, hogy egy nap egymásnak ellentmondó jelentéseket hallhatnak, hogy szinte mindegyik feltételes módban történik, és azt már nem is említjük meg, amikor egy időjárás jelentés így fejeződött be: „végül is majd meglátjuk, milyen lesz hétvégén az idő.”

Sajnos a fentiek tények, de eközben ne feledjük el, hogy a meteorológia egy nagyon komoly tudományág, a meteorológusokat ne tévesszük össze a rádiók, televíziók hírolvasóival, illetve az időjárás jelentések „háziasszonyaival”.

Járjuk egy kicsit körbe a témát, nézzük meg, miről is szól a meteorológia, melyek azok a területek, ahol létfontosságú a pontos előrejelzés.

A meteorológia (régies nevén légtüneménytan) az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág. A meteorológiai jelenségek megfigyelhető időjárási események, amiket a meteorológia tudománya magyaráz meg – olvasható a wikipedián.

Az időjárás első lejegyzett megfigyelései Mezopotámia ókori kultúráiból származnak. Magyarországon a XIX. század közepén már sok helyen folytak – többnyire szórványosan – meteorológiai észlelések. A Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet megalakulása (1870 után) megszületett a meteorológiaiállomás-hálózat is, és megindultak az első mérések.

Illusztráció. 
Fotó: Shutterstock

Hogyan lehet valakiből meteorológus?

Ennyit a gyökerekről. Nézzük, hogyan is lehet valakiből meteorológus? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapján az alábbi információkat kaphatjuk: a meteorológus képzés célja, hogy olyan, jól felkészült szakembereket képezzenek, akik mind a meteorológiai szolgálatban, mind a szakterületi kutatómunkában helyt tudnak állni, és munkájukat hivatásnak tekintik. A szakma elsajátításához nélkülözhetetlenek a magasfokú matematikai és fizikai ismeretek, valamint alapos kémiai és földtudományi alapképzettség. E cél érdekében az 1-4. félévek óraszámának több mint hatvan százaléka alapozó jellegű. Az 5. félévtől kezdve fokozatosan helyeződik át a súlypont a meteorológiai tárgyakra. A 10. félév után sikeresen államvizsgázott hallgatók okleveles meteorológus diplomát kapnak, és ez feljogosítja őket, hogy a meteorológiai szolgálatnál, a vízügyi szolgálatnál, a környezetvédelem, a honvédség és a mezőgazdaság területén helyezkedjenek el.

A meteorológusról azt gondolhatjuk, hogy munkája mindössze abból áll, hogy a híradó végén pár percben elmondja, milyen időjárásra számíthatunk a következő napokban. Pedig ezt a pár percnyi összefoglalót több órányi komoly odafigyelést igénylő számítógépes munka előzi meg. (Ezért érthetetlen a sok feltételes módban elhelyezett mondat, és néha a melléfogás is, amiket az elektronikus médiában tapasztalhatunk.)

Illusztráció. 
Fotó: Shutterstock

Klímamodelleket állít fel

A meteorológus az Országos Meteorológiai Központból kapja meg a meteorológiai megfigyelőállomások, rádiószondák és műholdak adatait, majd miután kielemezte ezeket az információkat, az eredményeket tovább küldi a megrendelő médiához, repterekre, gazdaságokba. Ezen kívül klímamodelleket állít fel, hogy nyomon kövesse az éghajlat változásait, illetve humánmeteorológiai méréseket végez, hogy előre jelezhesse az időjárás közvetlen hatását az emberekre. Elemzi a levegő várható pollentartalmát, a légszennyezettség mértékét és az UV-sugárzást. 

A megbízható meteorológiai előrejelzés kikerülhetetlen például az agráriumban (agrármeteorológia), a repülésben (repülésmeteorológia). De például az energiaágazatban is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, mekkora földgáz, vagy áram igénye van az országnak. Nem mindegy, milyen hideg télre, vagy éppen mennyire forró nyárra számíthatunk.

Az agrármeteorológiában fontos a hőmérséklet- és a csapadék-előrejelzés

Az agrármeteorológia esetében fontos információ a hőmérséklet, például tavasszal mikor várható hajnali fagy, a csapadék mennyisége. (A szőlészek például egy pontos csapadékelőrejelzés esetében tudnak tervezni a növény védekezésével kapcsolatban is.)

És itt kell visszatérni az írásunk elején elejtett gondolatokhoz. Elismerve, hogy a meteorológia egy komoly, nagyon fontos tudományág, tesszük fel a kérdést: miért is van az, hogy rendszeresen pontatlanok, egymásnak ellentmondóak a feltételes módban megfogalmazott előrejelzések. Mit keres egy időjárásjelentésben az állítólag szó?

hu.wikipedia.org, nimbus.elete.hu, orientfy.hu

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában