Dr. Unger Zsolt: szerződéskötés kiskorú esetében

A polgári jog szempontjából kiskorúnak minősül, aki a 18. életévét nem töltötte be. A nagykorúság elérése szempontjából az a nap számít, amelyen az illető született. Tehát a kiskorú a 18. születésnapjának nulla órájától nagykorúvá válik, függetlenül attól, hogy melyik órában és percben született.

A 18. életévét be nem töltött személy csak akkor válhat nagykorúvá, ha a gyámhatóság engedélyével házasságot köt. A gyámhatóság engedélyét a 16. életévét betöltött, de 18 év alatti személy kérheti a gyámhatóságtól. A kiskorúak szerződései szempontjából fontos kérdés, hogy a kiskorú korlátozottan cselekvőképes-e. Ettől függ, hogy milyen módon köthet szerződést. A cselekvőképesség egy jogi fogalom, amely különbözik attól, amit hétköznapi értelemben értük a cselekvőképesség alatt.

A jogi cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki képes-e arra, hogy saját cselekménye, magatartása alapján önállóan jogokat szerezzen vagy kötelezettséget vállaljon. Tehát a cselekvőképesség nem azt jelenti, hogy valaki fizikailag meg tud-e tenni valamit. Például egy 9 éves gyermek képes a nevét aláírni egy szerződésre, de ettől még jogilag nem minősül cselekvőképesnek.

Cselekvőképesnek fő szabály szerint a nagykorú személy minősül. Törvény vagy bíróság a nagykorú cselekvőképességét is korlátozhatja. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét még nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes a 14. életévét betöltött kiskorú. A 14 évesnél idősebb személy is minősülhet cselekvőképtelennek. Ilyen eset, ha cselekvőképtelen állapotban van, vagy ha a bíróság 17. életévének betöltését követően cselekvőképességet teljesen korlátozó gondokság alá helyezte.

A cselekvőképtelen kiskorú fő szabály szerint önállóan nem köthet szerződést, mivel az ő jognyilatkozata semmis. A cselekvőképtelen gyerek nevében a törvényes képviselője jár el és írja alá a szerződést. A törvényes képviselői rendszerint a szülei vagy a gyámja. Vannak olyan szerződések, amelyek esetében nem elég önmagában a törvényes képviselő aláírása sem, hanem a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ilyen például a cselekvőképtelen kiskorú tulajdonában álló ingatlan eladására vonatkozó adásvételi szerződés. Léteznek olyan szerződések, amelyek még a gyámhatóság jóváhagyása esetén is semmisnek minősülnek. Ilyen például a kiskorú tulajdonának elajándékozására vonatkozó szerződés.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú maga is köthet szerződéseket. Vannak olyan szerződések és nyilatkozatok, amelyeket a korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is, önállóan megköthet, illetve megtehet. Például személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet, közvégrendeletet tehet.

Rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat. Köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez. A szokásos mértékben ajándékozhat. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú fel nem sorolt, további szerződései esetén szerződési nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ehhez a törvényes képviselő is hozzájárulását adja.

Tehát ezekben az esetekben nem elég az ő aláírása a szerződésen, hanem a szülők hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulást a törvényes képviselő magában a szerződésben is megadhatja.