Mezőfalva: Kóstolóval egybekötött különleges biológia óra volt az iskolában (képgalériával)

„Ott, ahol a kurta farkú malac túr” – hallottuk ifjúkori meséink felvezetésében egy-egy téli este a nagyitól vagy a szülőktől. De milyen is az a kurta farkú malac? Vajon tudják a mai gyerekek? Pont ezért dolgoznak a mezőfalvi gazdák immáron tíz éve, hogy egy igazi, hamisítatlan disznóvágás keretében ismertessék meg az általános iskolai korosztályt az állattartással és a hozzá kapcsolódó falusi szokásokkal. Az idén már tízéves fennállását ünnepelheti ez a szép hagyomány. 

November 10-én reggel igencsak korán indultak az események a Mezőfalvi Petőfi Sándor Általános Iskolában. Ahogy már az évek során megszokhatták a tanulók, különleges biológia óra keretén belül tanulmányozhatták a sertésfeldolgozás mozzanatait, milyen módon kerül az étel, a hurka, a kolbász, a sült hús, a pörkölt az asztalra. Természetesen nem csak a szemeknek volt szabad tágra nyílni, de éhesen sem maradt senki. Olyan komplex módon készültek a szervezők a bemutatóra, hogy már a reggelinél megkóstolhatták a gyerekek a füstölt kolbászos szendvicseket. A programról Feth Róbertet a Mezőfalvi Gazdakör vezetőjét, Jaksics Erzsébet iskolaigazgatót és Márok Csaba Mezőfalva polgármesterét kérdeztük.

– Egész héten imádkoztunk érte és szerencsénk volt, mert az idő is kedvezett – mondta a pénteki nap lezárásaként Feth Róbert.  Sok szervezést igényel a program, kezdve a levágandó disznó kiválasztásától az eszközök és a segítők megszervezéséig, a feldolgozásig, a főzésig, egészen a tálalásig. Örömünkre az idén is sokan voltunk és mindenki teljes odaadással beleállt a munkába. Itt voltak a gazdák családosan, a szülői munkaközösség képviselői, az önkormányzattól is segítséget kaptunk és még sorolhatnánk a támogatókat. Az indíték pedig minden évben ugyanaz. Megismertetni a gyerekeket az állattartással, a húsfeldolgozással, a falusi hagyományokkal. A végén a gyerekek igen jóízűen elfogyasztották a húslevest, a pörköltet a sülteket. Negyven kenyeret vettünk és nem maradt belőle, annyira ízlett a felvágott, a pörkölt. Sokaknak ez új íz, hiszen ebben minden benne van, ami a hagyományos disznótornál jellemző. 

– Az előbb elhangzottakat megerősítette Jaksics Erzsébet igazgatónő is, aki hozzátette, a covid évét kivéve ez volt a tizedik alkalom. Azt, hogy milyen a kurtafarkú malac, valószínűleg már tudják a diákok. Horváth Lászlóné Gabi néni mindig körbe hordozza és megfogatja a bátrabb diákokkal, hogy szerencsések legyenek! A gyerekek nagyon várják a rendezvényt és nagy érdeklődéssel követik nyomon, miként készülnek az ételek. Talán úgy is fogalmazhatunk viccesen, hogy tanrendben van a disznóság. A végén nagyon jóízűen elfogyasztották a kínálatot, ami nem csoda, mert fantasztikusak voltak. Ami még újdonság volt, hogy a gyerekek hoztak magukkal tányérokat, evőeszközöket, így a környezetet is kíméltük. Tehát sokkal kevesebb műanyaggal csináltuk végig ezt a rendezvényt. Szintén nagy segítségként éltük meg, hogy az önkormányzat állított egy sátrat a várható eső miatt. Tehát a környezettudatosság mellett még erre is gondoltak. Nem mehetünk el köszönet nélkül a szülői munkaközösség süteményei mellett sem, akik a sütemények elkészítésétől a disznóvágás mozzanatain át az utolsó morzsa eltakarításáig végig ott voltak és segítették a gyerekeket, a pedagógusokat, a gazdákat és a rendezvényt. Részemről csak a legnagyobb elégedettséggel és köszönettel tudok beszélni az eseményről.

Márok Csaba Mezőfalva polgármestere is nagy örömmel, odaadással készült. 

– Ilyen nagy mennyiségű levest még nem főztem! A kétszázötven literes üst felső részéből hiányzott egy kicsi. A konyha megfelelő mennyiségű zöldséget küldött az ízesítéshez. Ezen kívül a sátrat is az önkormányzat állíttatta, mert a zsírsütésnél nem egészséges a szakács számára, ha belecsöpög a víz. És hogy hogyan érezték magukat a gyerekek? Körbejártam az evés közben és kérdeztem a piciket: Na, hogy ízlett, megettétek? Erre mutatták az üres tányérjukat. A levesen kívül sütöttünk még a kemencében sült húst, oldalast meg pecsenyét. Készítettek a gazdák pörköltet és sütöttek kolbászt. A maradék hurkát, kolbászt elvittük a konyhára, amit majd valamikor megsütnek a gyerekeknek. Tehát ami nem volt még fogyasztható, vagy egy kicsi megmaradt, az sem veszett kárba. Például a húslevesből jutott a Cordasztella Idős Otthon lakói számára is. Ami még fontos a történetben, hogy átalakul a gazdatársadalom Mezőfalván. Az idősebbek közül voltak, akik már nem tudtak jönni. De érkeztek új szereplők, mint például Csepregi Péterék, akik teljes odaadással segítették a munkát. De beszélhetnénk a Stempely családról, vagy a Kovács családról, tényleg csak a teljesség nélkül, akiknek már a gyermekei folytatják ezt a szép munkát! Én azt gondolom, soha rosszabbat ne érjünk meg! Mindenki akarta, hogy jól sikerüljön! A jó Isten szeret minket, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az idő kitartott, nem szakadt az eső – zárta szavait Márok Csaba Mezőfalva polgármestere.

Mezőfalván ez volt a tizedik ilyen alkalom. Ahogy hallottuk, egészen biztosan lesz folytatás. Talán mondani sem kell, nincs nagyobb öröm, mint amikor látjuk a sok csillogó gyerekszemet! A taps és a köszönet minden segítőnek, szereplőnek jár!