Jubileum előtt az ötletgazdával

A szervezőbizottság már összeállt, több egyeztetésen túljutott. A hőskor képviseletében az ötletgazda, Varga Róbert is tagja a társaságnak. Vele beszélgettünk.

– Az 1973-as első utánpótlás-korú csapatnak játékosa voltam. Egészen 1985-ig játszottam a Kohászban. Ekkor azonban felvettek a rendőrtiszti főiskolára, amire egyáltalán nem számítottam, és ez bentlakásos volt, ezért komoly szinten befejeztem a jégkorongozást. Amatőr szinten még játszottam, sőt, három évvel ezelőtt még Dunaújvárosban is rendszeresen jégre léptem a hobbi hokiban, de a vállam már ezt sem bírta.

Varga Róbert több szálon kötődött, kötődik még a jégkoronghoz. A bajnoki mérkőzéseken – korábban a vasmű biztonsági szolgálatának tagjaként, majd saját cégével – biztosította a rendet a meccseken. Sokáig besegített egy jégkorong-szereléseket árusító üzletbe. Játékvezetői és B-licenszes edzői papírja is van. Vagyis napi kapcsolatban volt, van a jégkoronggal. Nem véletlen, hogy ő volt az ötvenéves jubileumról való megemlékezés kezdeményezője.

– Azari Zsoltnak, a DAB elnökének már másfél évvel ezelőtt említettem, idén mind a jégpálya, mind a dunaújvárosi jégkorong évfordulóhoz ér. Akkor még azt a választ kaptam, túl korai elkezdeni a szervezkedést, mára azonban beindult a nagyüzem. Eredetileg csak arra gondoltam, hogy egy bajnoki mérkőzésen mutassák be azt a tíz-tizenöt embert, akik szó szerint az úttörők voltak, akik létrehozták a városban a hokicsapatot. Azután mi összejövünk egy kis beszélgetésre, egy vacsorára. Mert akárhogy is nézzük, ha nincs az a korosztály, akkor ma nincs jégkorong Dunaújvárosban. Úgy néz ki, most már egy egész napos rendezvényt szervezünk. Örülök, hogy ennyien mellénk álltak. Nagyon sok munka van még hátra, az idő pedig egyre kevesebb. De bízom benne, hogy november tizenegyedike, amikor a születésnapot tartjuk, emlékezetes lesz mindazok számára, akik a város jégkorongját kedvelik.