Globális környezetvédelmi megállapodás az ózonréteg védelmében

Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, felhasználását és kereskedelmét. Az aláírók minden év szeptemberében tartják éves találkozójukat, ahol igyekeznek olyan határozatokat hozni, mely az ózonréteg eredeti állapotának gyors visszaállítását segíti elő. Az ózonréteg egyébként a sztratoszféra ózontartalmú része. Az ózon, így az ózonréteg képes bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugárzást elnyelni. Az ózonréteg sűrűsége igen alacsony, normál légköri nyomáson csak néhány mm vastag lenne. A magas légköri ózonréteg vékonyodása az 1970-es években kezdődött el és mindez a tudósok szerint a különböző halogénezett szénhidrogének okozzák, miután kikerülnek a levegőbe. A további romlás megakadályozása végett, írták alá az ózonréteg védelméről szóló említett Montreali Jegyzőkönyvet.

Az intézkedéseknek meglett a hatása

Az iparilag fejlett országokban az ózonkárosító anyagok kibocsájtásának közel 98%-át már kivonták a forgalomból. Igyekeztek ezeket az anyagokat mással helyettesíteni, melyek kevésbé veszélyesek az ózonrétegre. Ezeknek a világméretű intézkedéseknek köszönhetően mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürke hályog kóresetet sikerült megelőzni. Hazánk soha nem gyártott ózonréteg károsító anyagokat. A világon e témában több konferenciát is szerveztek, többek között, Helsinkiben, Londonban, Koppenhágában, Bécsben, Montrealban és Pekingben is, minek köszönhetően az elmúlt húsz évben több előrelépés is történt az ózonréteg pusztulásának megakadályozására. Svédországban például 1978. január 23-án  betiltották az aeroszol spray-k használatát. Magyarországon pedig 2002. január 1-jétől szigorúbb szabályok vonatkoznak az ózont károsító anyagok használatának korlátozására. Azzal ugyanis mindenki tisztában van, hogy ózonréteg nélkül a földi élet nem létezhet. A Föld felszíne felett nagyjából 30 km magasságban található ózonpajzs feladata ugyanis, hogy visszaverje, vagy elnyelje a Napból érkező UV-sugarakat, amelyek nagy dózisban károsítják a növényeket, állatokat és természetesen az emberre is veszélyesek.

Az ózon

Az ózon három oxigén atomból álló O3 molekula. Az ózon szúrós szagú, mérgező gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson halványkék árnyalatú. Az ózont (O3) a 19. század közepén fedezték fel.

Az ózon a Föld légkörében ultraibolya sugárzás hatására keletkezik. A 200 nanométernél rövidebb hullámhosszú UV-sugarak a légköri oxigén molekuláit különálló oxigén atomokra bontják. Ezek az atomok más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont hoznak létre. Az ózonmolekula instabil, így ez újra oxigénmolekulára és oxigénatomra bomlik, majd az oxigénatom reakcióba lép az ózonnal, és két oxigénmolekula jön létre. Ez a folyamat hozza létre azt az ózonréteget, amely a sztratoszférában van. Az ózonréteg vastagságára a Dobson- egységet (DU) használják. Egy Dobson - egység azt jelenti, hogy a légkör egy 1 négyzetcentiméter alapterületű levegőoszlopára 2,69×1016 ózonmolekula jut. A sztratoszférikus ózonréteg átlagosan 300 dobson tesz ki és vastagsága eltérő.

 „Ózonlyuk” akkor jelenik meg, hogy az ózonszint 220 Dobson-egység alá csökken.

Amióta életbe lépett a montreali jegyzőkönyv, majd betiltották az említett ózonrétegre káros anyagokat azóta az ózonpajzs elvékonyodása megállt. Amennyiben a környezetvédelmi intézkedések folytatódnak, akkor az antarktiszi régióban 2065-re, az északi sarkvidéken pedig 2050-re helyreállhat az ózonréteg vastagsága. A legnagyobb károkat ugyanis éppen az Antarktisz felett szenvedi el az ózonpajzs, ahol az 1980-as évektől úgynevezett ózonlyuk figyelhető meg. Az ózonréteg nem egyenletes mértékben veszi körül a Földet. Az Egyenlítő felett a legvastagabb és a sarkok felé haladva egyre vékonyodik, így nem meglepő, hogy az első ózonlyukak is ezeken a területeken alakultak ki.

Végezetül elmondhatjuk, hogy a Föld és az ózonpajzs megóvása nem csak a nagyhatalmak feladata, mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy együttesen megóvjuk az ózonréteget és a környezetünket, például úgy, hogy ha környezettudatosabban élünk, megpróbáljuk csökkenteni az otthonunkban keletkező hulladék mennyiségét, valamint ügyelünk a szelektív szemétgyűjtésre.

Felhasznált irodalom:

https://www.eumet.hu/erdekessegek/ozon-vilagnapja/

Anda Angéla: Ózon a sztratoszférában, georgikon.hu

Náray-Szabó Gábor: Kémia. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006.

Mészáros Ernő. 1.5.1. A légköri ózonréteg kialakulása, A környezettudomány alapjai, Digitális kiadás, Budapest: Akadémiai Kiadó