Világnap

2023.07.11. 07:00

Mennyi embert tud eltartani bolygónk?

Július 11-én van a népesedési világnap, hogy ez mit is jelent, erről szól a következő írás.

Farkas Lajos

Fotó: shutterstock.com (illusztráció)

A Földön jelenleg 7,8 milliárd ember él, egy időben ennyi ember még soha nem élt a bolygónkon. Míg a fejlettebb országok az alacsony termékenységgel, a társadalom gyorsuló öregedésével, az ellátórendszerekkel, kapcsolatos gondokkal küzdenek, addig a fejletlenebb térségekben az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást. Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra.

A demográfiai átmenetnek 

A demográfusok ennek négy szakaszát különböztetik meg. A demográfia az emberi populációdinamikával (az élőlényféleségek egyedszám és népességviszonyainak térbeni és időbeni változásával foglalkozik, valamint ezek szerepével az emberek életkörülményeire, életlehetőségeire) foglalkozó tudomány. A demográfia tehát kiterjed a népesség méretére, eloszlására és szerkezetére. Foglalkozik továbbá a születések, halálozások, elvándorlások és az öregedés hatására történő változásokkal is. Az első szakaszt a hosszú ideig magas és változatlan halandóság és termékenység jellemzi, amely biztosítja a népességszám lassú növekedését. A második szakaszban, itt elsősorban a közegészségügy fejlesztésének köszönhetően, a halandóság nagymértékben lecsökken, miközben a termékenység továbbra is változatlan szinten marad. Mindezek eredményeként a népesség növekedésének üteme felgyorsul. Az átmenet harmadik szakaszában folytatódik a halandósági és elkezdődik a termékenységi szint süllyedése, ennek következtében lassul a népesség gyarapodása. Végül az utolsó szakaszban a halandóság és a termékenység egy alacsony szinten állandósul úgy, hogy helyreáll a népszaporodás kezdeti szintje.

Az ENSZ legfrissebb számításai alapján 1987 óta a bolygó népessége 2,8 milliárd fővel emelkedett, a világszervezet közepes szintű prognózisa szerint a jövőben továbbra is gyarapodni fog bolygónk népessége, azonban lassuló ütemben. Az 1950. évi, 2,5 milliárdos érték megkétszereződéséhez 37 évnek kellett eltelnie, ezt követően az 1987-es, 5 milliárd fős népesség várhatóan 70 év után, 2057-re duplázódik 10 milliárdra. Az előrejelzés legtávolabbi évében, 2100-ban előreláthatólag 10,9 milliárd ember fog majd a Földön élni.

A nagy kérdés az, hogy ennyi embert el tud-e tartani bolygónk?

Az elmúlt évszázadokra visszatekintve a népesség egyre gyorsuló ütemben növekedett, a múlt század közepétől pedig robbanásszerűen emelkedett. Mindez azzal magyarázható, hogy a fejlődő országokban és régiókban is végbement az a demográfiai átmenet, ami a fejlett országokban már a 19. század végén, illetve a 20. század folyamán lezajlott. Rendkívüli mértékben javultak a halandósági viszonyok, ezzel együtt emelkedett a várható élettartam. Bár a termékenység csökkent, a halandóság javulásával az emberek tovább élnek, és mindez jelentős népességgyarapodást eredményezett. A világ népességnövekedésének üteme az 1960-as évek második felében és a 70-es évek elején volt a legnagyobb, akkor évente több mint 2%-kal nőtt a népességszám. Ez az érték 1990-től kezdődően mérséklődött, főleg miután Kínában bevezették az egy gyermekes családmodellt, napjainkban évente 1,1%-kal gyarapodik a Föld lakossága. A legjelentősebb népességrobbanás az afrikai kontinensen zajlik, ahol 1950 óta 5,9-szeresére nőtt a népességszám. A második legnagyobb növekedés, közel négyszeres Latin-Amerikában és a Karib-szigeteken van, de Ázsia és Óceánia népessége is 3,3-szeresére emelkedett ezen időszak alatt. Ami bennünket leginkább aggaszt, az, hogy a legkisebb növekedés – mindössze 1,4 szeres – Európában következett be. Ez is az egyik magyarázata a kontinensünkre folyamatosan beáramló migránsáradatnak, de ez még további problémákat is felvet. A jövő kihívása, hogy ennyi embernek jut-e megfelelő ivóvíz és táplálék, mi lesz az egészségüggyel és a szociális helyzettel, ezekre az égető kérdésekre kell sürgős választ adniuk a vezető politikusoknak.

Kína és India a világ két legnépesebb országa

Ez a két ázsiai ország bolygónk két legnépesebb országa, itt él a világ lakosságának 18–18%-a (ami 1,5 milliárd főt jelent országokként). Az előrejelzés alapján továbbra is Kína és India marad a Föld két legnépesebb országa. India lakossága várhatóan 2027-re eléri Kínáét, ekkor mindkét ország népessége valószínűleg meghaladja a 1,6 milliárd főt, ezt követően India élre tör és várhatóan a 2050-es évek végén lakosainak száma eléri az 1,7 milliárd főt. A 2030-as évek elejétől Kína lakossága kismértékben csökkenni kezd, ennek hátterében az előbb említett 1979-ben bevezetett egygyermekes kínai családpolitika áll. Az országok közül India és Nigéria népességgyarapodása a legintenzívebb, együttesen a világ növekményének közel egynegyedét adják a 2020–2050 közötti időszakban. Nigéria, napjaink hetedik legnépesebb országa 2047-re az Egyesült Államokat is megelőzve a Föld harmadik legnépesebb államává léphet elő. Mivel egy afrikai fejletlen országról van szó, elképzelhető, hogy ez újabb migrációs hullámot fog előidézni. Jelenleg tíz legnépesebb országban él a világ népességének 60%-a, közülük a legtöbb ember az alábbi országokban él: Kína, India, Egyesült Államok, Indonézia, Pakisztán, Brazília, Nigéria, Banglades, Oroszország és Mexikó. Ami hazánkat illeti, nincs jó hírünk, Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 526 fő volt, ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve pedig elöregedő. Míg az afrikai és ázsiai kontinensen nő, addig Európában és Magyarországon csökken a lakosság száma, ezen érdemes elgondolkodni, mert később ez még nagyon komoly problémákat fog okozni. Talán ez is jusson eszünkbe július 11-én!

Felhasznált irodalom:

https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nepesedesi_vilagnap

Bacaër Nicolas, Dénes Attila 2022. A matematikai populációdinamika rövid története. Paris.

Majer József 1993. Az ökológia alapjai, Szaktudás Kiadó, Budapest.

Kiszely István: A Föld népei 2. – Ázsia népei [Budapest, 1984.]

Mayer, Adrian: India [Biográf, Budapest, 1996.]

Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003)

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában