Ma világszerte a csokoládé világnapját ünneplik

Maga a szó, hogy csokoládé egy XVI. század óta használt navatl indián névhez, a xocolātlhoz kapcsolódik. Ezt úgy kell kiejteni, hogy „sokolát”, ezért ez került át a világ legtöbb nyelvébe, így a magyarba is.

A csoki nap

A csokit szinte mindenki szereti. A csokoládé világnapját állítólag Franciaországban, 1995-ben tartották meg először, mégpedig július 11-én, Amerikában viszont szeptember 13-án van a csoki ünnepe. Mások szerint ez a jeles nap július 7-ére esik, a Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint a csokoládét nem lehet elégszer megünnepelni, úgyhogy mindenki ünnepeljen bátran, amikor csak úgy hozza kedve. Akkor maradjunk a július 7-nél. A statisztikáik szerint az Európai Unióban évente fejenként összesen 6,5 kg csokit eszünk meg, a magyarországi adat ennek a fele. Mi, magyarok a tejcsokoládét szeretjük a legjobban, a megkérdezettek több mint fele ezt a fajta csokit jelölte meg. Az ízek szerint honfitársaink a mogyorós és mandulás csokit szeretik a legjobban, ezt követi a marcipános édesség, egy felmérés szerint a magyarok 24 százaléka fogyaszt rendszeresen csokoládét. Nem meglepő, hogy Európában a svájciak eszik a legtöbb csokit, 11 kg/fő az éves fogyasztásuk, második helyen az osztrákok állnak 10 kilóval, még a harmadik legtöbb csokit evő nemzet az ír, a maga 9 kilójával.

Hazánk nemcsak a fogyasztásban, hanem a termelésben is jeleskedett az elmúlt századokban. Első csokoládégyárunkat Stühmer Frigyes alapította 1868-ban. Később a legismertebb termékük, a Tibi csoki lett, amely a gyáralapító unokája után kapta a Tibi nevet.

Már az aztékok is ismerték. Amerikában az aztékok már az európai hódítók előtt is ittak csokoládét. A maják is ismerték, sőt a kakaóbabot más dél-amerikai kultúrákhoz hasonlóan fizetőeszközként is használták. Amikor a majákat legyőzték az aztékok, a hadisarcot kakaóbabban kellett kifizetniük. Cortés spanyol konkvisztádor magával vitte hazájába a kakaót is, amely csak a 17. században terjedt el Európa egyéb részein. Eleinte a spanyolok se itták szívesen, mert túl keserűnek találták. Először mexikói spanyol apácák kezdték el ízesíteni szerecsendióval, fahéjjal és cukorral. 1569-ben még V. Piusz pápa is olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének. Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király felesége hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba. A forró csokoládé az 1600-as években lett népszerű Angliában, ahol megnyílt az első csokoládét is kínáló vendéglő. Az első angol csokoládégyár az angol Bristolban épült, 1728-ban, majd szilárd csokoládét 1842 óta gyártanak a szigetországban. A csokoládészeletet 1847-ben találták fel, a svájci Nestlé fivérek pedig 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.

A csokoládé kedvező élettani hatásai

A csokoládénak tulajdonított jótékony hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző, ezért vásárláskor oda kell figyelni a termék összetételére. Itt elsősorban a kakaóvaj tartalma a fontos, mert mivel ez egy drága alapanyag, sokszor növényi zsírokkal is pótolják, ami nem ad megfelelő minőséget. A cukortartalom is nagyon fontos, legtöbbet a fehércsokoládé tartalmaz, mivel kakaó nem található benne. Tudni kell, hogy minél nagyobb egy csoki kakaótartalma, annál kevesebb cukor van benne. A sötét csokoládé magas kakaótartalma csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterin szintet, továbbá segíti az agyműködést, és jótékonyan hat a memóriazavarokra, különösen az idősebbek körében. Kutatások kimutatták, hogy a rendszeresen jó minőségű étcsokoládét fogyasztók körében, 17% kevesebb eséllyel alakult ki a szélütés előfordulásának esélye. Igaz a tej és a fehércsokoládé magas szénhidráttartalma miatt elhízáshoz is vezethetnek! A szakemberek szerint a kakaó csökkenti az inzulinszintet, növeli az inzulin iránti érzékenységet, így ha valaki cukorbeteg, úgy ajánlott az orvosa, és dietetikusa tanácsát kikérni a csokoládé fogyasztása kapcsán.

Egy biztos, hogy a csokoládé egy finom csemege, de mint mindent, mértékkel kell fogyasztani, mert első az egészség, ennek ellenére azért jegyezzük meg, hogy július 7-e a csokoládé napja, és aki teheti egyen egy darab finom minőségi csokit!

Felhasznált irodalom:

Christine McFadden–Christine France: Nagy csokoládé enciklopédia. Több mint 200 recepttel; ford. Hollós Ilona, Máté György; Jószöveg Műhely, Bp., 2003

Chantal Coady: Csokoládé; ford. Búsné Pap Judit; Gabo, Bp., 2008 (Ínyencek kézikönyve)

Sarah Khan: A csokoládé kis könyve; ill. Stephen Lambert, ford. Leyrer Ginda; Pannon-Literatúra, Kisújszállás, 2010

S. Nagy Anikó: Istenek eledele. Történetek a csokoládéról; Pauker-Holding, Bp., 2014 https://www.penzcentrum.hu/naptar/07-07/a-csokolade-vilagnapja