A függetlenség napja az Amerikai Egyesült Államokban

Az első vázlat 1776. július 1-jén készült el, a Kongresszus elnöke és titkára pedig 4-én írta alá a dokumentumot, amelyet azóta Amerika a függetlenség napjaként ünnepel.

A függetlenségi háború

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alatt lévő 13 észak-amerikai gyarmat és Nagy-Britannia között robbant ki 1775-be. Az ellentétek már az 1770-es évek elején láthatóak voltak, majd a híres bostoni teadélutánt (indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták), követően a gyarmatok létrehozták a kontinentális kongresszust.

Az amerikai gyarmatokon nem mindenki akart elszakadni a brit birodalomtól, ők voltak a lojalisták, velük szemben a teljes függetlenségért küzdő patrióták álltak. Így a véres harcok nemcsak a britek, hanem egymás ellen is folytak. A konfliktus kezdetén a gyarmatok nem az elszakadást szerették volna kiharcolni, hanem bizonyos számukra kedvezőtlen adók visszavonását, de erről a gyarmattartók hallani sem akartak, ezután az ellentét háborúba torkolt. Az angol király csapatokat küldött Amerikába, hogy azok leverjék a felkelést. Az első jelentős összecsapás a lexingtoni csata volt 1775. április 19-én, ezt követően az amerikaiak létrehozták második kontinentális kongresszusukat és saját hadseregüket. A főparancsnoknak George Washingtont választották meg. Nagy-Britannia európai ellenfelei – Spanyolország, Franciaország és Hollandia – támogatták az amerikai függetlenségi törekvéseket. Mérföldkőnek számított az 1776. július 4-én aláírt, Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata.

Az angolok kezdetben kihasználták tengeri fölényüket, így több város megszállva tartottak, de nagyobb szárazföldi területeket nem tudtak ellenőrzés alatt tartani, pedig katonái száma több mint a duplája volt, a gyarmati sereg 20 ezres létszámánál. A briteknek helyzetét, a nagy távolságok miatti utánpótlási problémák is nehezítették.

Washingtont váltakozó hadiszerencse követte, Bostonból ugyan kiűzte a briteket, megszerezte az ellenség nehézágyúinak nagy részét, de a Long Islandi csatában súlyos vereséget szenvedett. A brit ellentámadás is Washington kudarcához vezetett Brandywine-nál, szeptember 11-én. Az 1777/78-as tél volt a felkelők számára a függetlenségi háború mélypontja, a kegyetlen hidegben több embert vesztettek el fagyhalál vagy a különböző betegségek miatt, mint a csatamezőn. Fordulatot az 1781-es yorktowni csata hozta, amikor is az amerikai gyarmati hadsereg döntő vereséget mért a brit haderőre és ezzel véget is értek az összecsapások. Az 1783. szeptember 2-i párizsi békeszerződés, vetett véget a háborúnak és Amerikai Egyesült Államok néven, egy új ország született.

Az ünneplés és a szokások

Ünneplése leggyakrabban utcai felvonulásokkal, grill-partykkal, piknikekkel, baseball mérkőzések megrendezésével történik. A július 4-ei megemlékezéseknek 1777 óta nélkülözhetetlen kelléke, a tűzijáték.

A függetlenség napját, az egyetlen olyan ünnepnapot, amelyet az egész ország egyként ünnepel különböző hazafias megnyilatkozások is kísérik. Sok amerikai politikus tartja fontosnak ezen a napon valamilyen társadalmi eseményen való megjelenést, beszédet mondani a nemzet örökségéről, az amerikai történelemről, illetve az ott élő népek kapcsolatáról. A családok általában ilyenkor jönnek össze, kihasználják így az ünnep adta szabadnapot. Országszerte katonai parádékat szerveznek, lehet azt mondani, hogy ilyenkor szinte a teljes amerikai társadalom ünnepel. A függetlenség napjának évente megrendezett egyik ismert eseménye Nathan hot dog-evő versenye, amelyre New York City Coney Island kerületében kerül sor. A legenda szerint a hagyomány még 1916. július 4-én kezdődött, amikor is négy bevándorló ezzel a módszerrel kívánta eldönteni, melyikük a legnagyobb hazafi. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. 9,83 millió négyzetkilométeres területével és 331 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és legnépesebb állama. Fővárosa Washington, gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde. Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása főleg a XIX. és a XX. században nőtt meg.

Felhasznált irodalom

https://www.eremkibocsato.hu/blog/275-mi-toertent-valojaban-julius-4-en-a-fueggetlenseg-napjan

Dömötör Attila–Buzek Zsuzsanna: Történelmi lexikon, Saxum Kiadó Bt, Budapest

Sellers-May-McMillan: Az Egyesült Államok története. Maecenas Könyvek, Bp. 1995.

Hahner, Péter. Az Egyesült Államok elnökei (magyar nyelven). Maecenas kiadó (2006)