Kegyeleti jog megsértése

A kegyeleti jog megsértését jelenti az elhunyt emlékének megsértése. Az elhunyt emlékének megsértése sokféle módon megvalósulhat. Alapvetően minden olyan magatartás tanúsítása kegyeleti jogot sértőnek minősülhet, amely az elhunyt életében a személyiségi joga megsértéseként lenne értékelhető. A kegyeleti jog megsértése gyakran az elhunyt becsületének vagy jó hírnevének megsértése, sírhelyének meggyalázása útján valósul meg.

Védelemben részesül az elhunyt személy hozzátartozóinak azon igénye is, hogy az elhunytat eltemettessék és neki méltó, illő síremléket állíttassanak. Figyelembe kell venni azt is, ha az örökhagyó végintézkedésében rendelkezett a temetésének helyéről, módjáról. A bíróság megállapította a kegyeleti jog megsértését abban az esetben is, amikor a gyermeket nevelő szülő nem értesítette a gyermek haláláról és temetésének helyéről, idejéről a különélő szülőt.

A kegyeleti jog megsértése miatt bírósághoz lehet fordulni. A perindításra jogosultak az elhunyt hozzátartozói. A keresetindításra jogosult személy az eset körülményeihez képest követelheti: a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását, azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

A kegyeleti jogot megsértő személytől sérelemdíj megfizetését is lehet követelni. A sérelemdíj összegét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. A tisztességes és méltó temetés, valamint az elhunyt nyughelye előtt való tiszteletadás joga mindenkit megillet, és a kegyeleti jog része, így az elhunyt eltemetéséről törvény is rendelkezik.

Az elhunyt temetéséről elsősorban az a személy köteles gondoskodni, aki a temetést szerződésben vállalta. Ha nincs olyan személy, aki szerződés alapján köteles a temetésre, akkor az köteles a temetésről gondoskodni, akit erre az örökhagyó végrendelete kötelez.

Végintézkedés hiányában a temetésről gondoskodni köteles az elhunyttal a halálát megelőzően együtt élő házastárs vagy élettárs. A fentiek szerinti házastárs vagy élettárs hiányában az elhunyt eltemettetésére az egyéb hozzátartozók kötelesek a törvényes öröklés rendjének megfelelően, tehát elsődlegesen az elhunyt gyermekei.