A holtnak nyilvánítási eljárás

A további két feltétel értelmében az eltűnt holtnak nyilvánítása iránti kérelem előterjesztésének akkor van helye,ha az eltűnéstől számítva öt év eltelt anélkül, hogy az eltűnt életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. Mindez azt jelenti, hogyha az eltűnt 5 évnél már régebben tűnt el, de róla,akár életben létéről, akár haláláról bármiféle információ rendelkezésre áll, a holtnak nyilvánítási eljárásnak nincs helye.  Akkor sincs helye azonban a holtnak nyilvánításnak, ha semmilyen információ nem áll rendelkezésre hollétéről, ám az eltűnésétől számított 5 éves jogszabályi időtartam még nem telt el. A kérelmezőnek már a kérelemben, részletesen elő kell adnia az eltűnés időpontjára és körülményeire vonatkozó ismereteit. 

Emellett a kérelem előterjesztésére való jogosultságát igazolnia is kell. A holtnak nyilvánítási eljárás kétoldalú polgári nemperes eljárás, amelyben a kérelmezett az eltűnt személy, akinek holtnak nyilvánítása iránt az eljárás folyik. Az eljárás kétoldalú jellege kitűnik többek között abból, hogy a bíróság, mérlegelés alapján, az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki. Nyilvánvaló, hogy ügygondnok csak annak a részére rendelhető ki, aki az eljárásban maga is félként vesz részt. Amennyiben a bíróság a beérkezett kérelmet formailag megfelelőnek találja, azaz abból kitűnik, hogy ki és milyen jogcímen kéri az eljárás lefolytatását, továbbá a kérelem megfelel az egyéb alaki követelményeknek, a bíróság hirdetményt bocsát ki. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni a bíróság, valamint az ügyben a bíróság illetékességét megalapozó illetékességi okkal rendelkező település polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján.

A hirdetményben a bíróság felszólítja az eltűntet, továbbá mindazokat, akiknek az eltűnt életben létéről vagy elhalálozásáról, illetőleg eltűnéséről, avagy holtnak nyilvánítás szempontjából lényeges egyéb körülményről tudomásuk van, hogy az erre vonatkozó adatokat a bíróságnak, illetőleg az esetleg kirendelt ügygondnoknak 30 nap alatt jelentsék be. Az eljárás következő mozzanata az, hogy a bíróság a hirdetményi határidő lejártát követően a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben.

A rendelet szabályai értelmében a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján köteles megállapítani a tényállást és végzéssel határozni a holtnak nyilvánítás kérdésében.

A mérlegelési lehetőség kizárt amennyiben a holtnak nyilvánítás törvényi feltételei fennállnak, a bíróság köteles a kérelemnek helyt adni, ellenkező esetben azt elutasítani.