Ezek voltak a legbrutálisabb rendőrgyilkosságok hazánkban

Csütörtök éjszaka brutális támadás ért három intézkedő rendőrt Budapesten. A késes támadóra a rendőrök rálőttek, a lábán sérült meg, majd elfogták. Az egyik rendőr, a 29 éves Baumann Péter rendőr főtörzsőrmester, a XI. kerületi rendőrkapitányság körzeti megbízottja belehalt a sérüléseibe. Két társa szúrt és vágott sérülésekkel került kórházba. Az őrizetbe vett, a bűncselekményt tagadó támadó ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) indított nyomozást. A gyilkosság indítéka egyelőre ismeretlen. Az elmúlt évtizedekben számos, a rendőröket ért támadás történt Magyarországon. 

Az 1979-es hajtóvadászat 
Az egyik legismertebb rend­őrgyilkosság 1979 nyarán történt. Budapesten, a XVIII. kerületben kegyetlen bűncselekmény áldozata lett egy akkor 45 éves rendőr. A sértettre hárman támadtak: a rendszerváltás előtti évtizedek egyik legkegyetlenebb köztörvényes bűnözőjeként számon tartott Soós Lajos, illetve társai, György József és Németh István. Céljuk az volt, hogy fegyvert szerezzenek tervezett bűncselekmények elkövetéséhez.  
A sértettet elcsalták őrhelyéről, majd Soós egy Wartburg féltengelyével leütötte, testét a kocsi csomagtartójába emelték, majd elvették a szolgálati fegyverét. Amikor Soós észlelte, hogy az egyenruhás nem halt meg, többször fejbe vágta, végül átvágta a nyakát. Holttestét két nappal később megtalálták, és azonnal hajtóvadászat indult a gyilkosok ellen: 1979. október 8-án fogták el a tetteseket, akik korábban – hasonló okból – egy pénzügyőrt is kivégeztek, méghozzá úgy, hogy mielőtt a meggyilkolt férfit eltemették, egy bajonettel levágták a fejét, és azt az áldozat lábához tették. Soóst és György Józsefet kötél általi halálra, Németh Istvánt pedig, fiatal korára tekintettel, húsz évig tartó szabadságvesztésre ítélte végül a bíróság. 

Gondolkodás nélkül öltek 
Pár év múlva, 1988 novemberében újabb emberölés rázta meg a hazai közvéleményt. A tizenhat éves Solymosi Attila és társai összetűzésbe keveredtek a villamoson a civilben utazó Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmesterrel. Az egyik megállóban a fiatalok lelökték a rendőrt a villamosról, Bukszár a vita hevében fegyvert rántott, de pisztolya Solymosihoz került, ő pedig lőtt. Solymosi Attilát hat év fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetésre ítélték. 
Halálos lövés érte 1991. június 12-én Ősz Zsigmond főtörzsőrmestert is. Egy pénzszállítót kísért társával, amikor a Győr és Környéke Vízmű és Fürdővállalat portáján megtámadták őket. A tetteseket, Donászi Aladárt és Bene Lászlót életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Donászi 2001 augusztusában öngyilkos lett a sopronkőhidai börtönben. 

Húsz év után nyitottak újra egy „döglött aktát” 
1995. július 31-én emelték ki a Dunából a Budapesti Rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi osztályán kábítószeres ügyekkel foglalkozó volt nyomozó, Szabó János holttestét. A gyilkosság után halált okozó testi sértés miatt rendelték el a nyomozást, mert eltérő szakértői vélemények születtek a rendőr sérüléséről, és nem tudták pontosan megállapítani, mi okozta a fiatal felderítő halálát. Később kiderült, a rendőrt fejbe lőtték. Mivel akkoriban semmilyen nyomon nem tudtak elindulni, az ügyet eredménytelenül zárták le. 
A Központi Nyomozó Főügyészség azonban 2015. december 2-án nyereségvágyból, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított az egykori rendőr zászlós több mint húsz évvel ezelőtti meggyilkolása ügyében. A „döglött akta” megnyitására húsz évvel az eset után azért került sor, mert egy titkosszolgálati felderítőmunka mellékszála során olyan új adatok, információk merültek fel a gyilkossággal kapcsolatban, amelyek elvezethetnek a rejtélyes halál­eset megoldáshoz. A Legfőbb Ügyészségen ezek után az a döntés született, hogy a nyomozás elrendelésére utasítják az ügyben illetékes Központi Nyomozó Főügyészséget. Annak ellenére döntöttek így, hogy az elkövető vagy elkövetők ellen konkrét bizonyíték nem került elő az eljárás megindítása előtti titkos információgyűjtés során. A nyílt nyomozásban később meghallgatták azokat a személyeket – köztük az áldozat több egykori munkatársát – is, akik tudhattak valamit a rejtélyes halálesetről, ám nyolc hónap után eredménytelenül zárták le az eljárást. Nem lehetett ugyanis megnyugtatóan tisztázni, hogy kik állnak a bűncselekmény hátterében. 

Nők életét védték 
A nyomozók 2003-ban olyan információt kaptak, hogy a többszörösen büntetett előéletű bűnöző, Engel Zoltán egy pesthidegkúti ház kertjében van, és egy idős zenészt készül kirabolni. Engel egy fészerbe zárkózott, ahova elsőként Borsos József alezredes ért oda, aki felszólította, adja meg magát. A férfi ebbe látszólag belement, majd minden előzmény nélkül kirúgta az ajtót, és lőni kezdett a rendőrökre. A kolléganőjét fedező Borsos József három lövést is kapott, és életét vesztette.  
A 2000-es évek végén Esztergomban lőttek le egy rend­őrt, aki később belehalt sérülésébe. Ő társával azért ment ki egy kertvárosi házhoz, mert bejelentés kaptak, hogy ott egy férfi az édesany­ját bántalmazza. Az egyik egyenruhás felszólította a lakásába bezárkózó férfit, hogy igazolja magát. A férfi kinyitotta az ajtót, és közvetlen közelről mellbe lőtte a rend­őr zászlóst. A gyors orvosi beavatkozás sem tudta megmenteni a zászlós életét. 

A 2010-es évek esetei 
2010. július végén Budapesten, a XIV. kerületben a rend­őrök egy fekete BMW-t akartak ellenőrizni, de az nem állt meg, így üldözni kezdték. A menekülő autós a Keleti pályaudvarnál halálra gázolta Radovic Dusán zászlóst. A gázolót végül tizenkét éves fegyházbüntetésre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. 
Szintén ebben az évben lövöldözés áldozata lett egy balatonalmádi főtörzsőrmester. A 29 éves Gamauf János 2010. augusztus 4-én éjjel rutinvizsgálatra megállított egy Ford Fiestát a Veszprém megyei Alsóörsön. Az autóban öten ültek, és az ellenőrzésük alatt hirtelen lövések dördültek. A rend­őrt több találat érte, esélye sem volt használni a fegyverét, ő és az autóban ülő 21 éves fiatal meghalt.  
A bűncselekmény elkövetésével egy svájci-magyar állampolgárságú férfit gyanúsított az ügyészség, aki a támadás után öngyilkosságot követett el. Holttestét a helyszíntől mintegy öt-hat kilométernyire találták meg az autójában. Az egy éven belül lezárt nyomozás megállapította, hogy nem volt kapcsolat a gyilkos és áldozatai között, a gyilkosság okát a lövöldöző rossz élethelyzetére, pszichés állapotára vezették vissza. 
Kenéz Imre törzs­zászlóst pedig két évre rá ­Apátfalván egy osztrák állampolgár, Thomas B. gázolta halálra. A férfi később a börtönben vetett véget életének. 

A bőnyi rendőrgyilkosság 
Sokkolta a magyar társadalmat a bőnyi rendőrgyilkosság is. Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője 2016. október végén bőnyi otthonában, egy nála tartott házkutatás során gépkarabéllyal adott le több lövést, és megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozóját. A meggyilkolt férfit Pintér Sándor belügyminiszter hősi halottá nyilvánította és alezredessé léptette elő. Az akkor 76 éves férfi ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt rendelt el nyomozást, majd emelt vádat. Győrköst a bíróság végül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. 
 

Győrköst a bíróság végül életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte
Fotó: MW-archív