Mikulás vagy Télapó?

Nem ritka eset, amikor a különböző vallási és politikai ideológiák szembe kerülnek, ne adj’ Isten összecsapnak egymással. Amikor azonban ez már a gyermekeinket és a közelgő hagyományos decemberi ünnepeinket érintő kérdésekben is megnyilvánul, az roppant elszomorító. Nem is beszélve egy békés szerkesztőség meghitt hangulatát felborzoló pártoskodásról. Itt van például a Télapó és a Mikulás sajnálatos esete. Őszintén szólva gyakorló anyaként az én fejemben a kettő egy és ugyanaz, csupán szinonimaként tekintek a két elnevezésre, és így kommunikálom ezt a kisfiam felé is. De nézzük a történelmi hátteret. 

A Mikulás bár kitalált személy, szorosan kötődik a kereszténységhez és Szent Miklós püspök alakjához, aki a legenda szerint életét és vagyonát a szegények és a gyerekek megsegítésének szentelte. Ő áll szemben a Télapóval, aki az orosz Gyed Maroz, vagyis Fagy apó magyarországi megfelelőjeként robbant be a köztudatba a szocialista érában. Amikor a szovjet hatalom gyakorlatilag mindent megtett azért, hogy a vallási hátterű ünnepeket végképp eltörölje. Kis híján egyébként a karácsony is hasonló sorsra jutott, amikor fenyőünnepre nevezték át. Mindenesetre úgy gondolom, hogy nem tagadhatjuk le álszenteskedés nélkül a csilingelő gyermekhangon énekelt Télapó itt van kezdetű dalocskához kötődő várakozással teli időszakaink gyönyörű emlékét sem.

Tehát Mikulás ide, Télapó oda, számomra mindketten hozzátartoznak a decemberhez, a jó gyerekeknek meg édes mindegy, hogy hívják, aki megtömi ajándékkal a csizmájukat, csak a végeredmény a fontos. Akkor leszünk igazán bajban azonban, ha a brüsszeli liberális demokraták a Télapót is szankcionálják orosz gyökerei miatt és a gázzal együtt őt sem engedik be Európába – onnantól kezdve szegény Mikulásnak kell majd dolgoznia kettő helyett.

Vezető képünk illusztráció.