2022.11.10. 08:00
Bántóan kevesen emlékeztek ’56 helyi hőseire
1956. november 4-én vonultak be Magyarországra a szovjet csapatok, hogy leverjék a forradalmat, majd elősegítsék a szabadságharc megtorlását. Dunapentelére november 7-én hajnalban érkeztek meg harckocsikkal, MiG harci repülőgépekkel. Erre a szomorú időszakra emlékeztek bántóan kevesen kedden késő délután az Október 23. téren, ahol a program a Himnusz eléneklésével kezdődött.
A megemlékezők fáklyával a kezükben tisztelegtek a hősök előtt
A megemlékezésen Barta Endre, Dunaújváros humán ügyekért felelős alpolgármestere elmondta, hogy annak idején Jakóné Fekete Teréz hívta fel a figyelmüket az 1956-os dunapentelei eseményekre, arra, hogy a penteleiek a végsőkig kitartottak.
– Kutya kötelességünk, hogy a hősök előtt fejet hajtsunk – emlékezett Barta Endre. Ezután Farkas Erik színművész Páskándi Géza Nem igaz című versét adta elő. Ezt követően Kronászt Margit, az Intercisa Múzeum történész-muzeológusa tartott beszédet.
Elmondta, egy új város, Sztálinváros épült Dunapentele szomszédságában. A hatalom csak a fejlődést domborította ki, de az indulatok forrtak az emberekben. Október 24-én még vihar előtti csend volt Pentelén, de utána felgyorsultak az események. Lerombolták az óvárosi szovjet emlékművet, miközben elkezdődtek a fegyveres harcok. November 7-én azután a szovjet csapatok körbezárták a várost, megkezdődtek a lefegyverzések és a megtorlások.
Kronászt Margit után Farkas Erik elszavalta Bartis Ferenc Utószó című költeményét, majd a résztvevők elhelyezték a megemlékezés virágait, mécseseit az ’56-os emlékműnél.