Véres gyilkosságok, amelyeknél a szesz játszotta a főszerepet

Dunaújváros - Megrendítő tragédia történt 1957 szeptemberének végén az Apostag és Kisapostag közötti Duna-szakaszon – elnyelte a hullámsír a menyasszonyt és a vőlegényt. M. Erzsébet és Medgyesi István jegyespár apátszállási lakosok Apostagra mentek vendégeket invitálni a lakodalomba. Amikor végeztek, megkérték Sz. Péter és M. István barátjukat, hogy kerékpárjaikkal együtt vigyék át őket ladikkal Kisapostagra. A Duna-parton elkötöttek egy kétszemélyes ladikot, beletették a két kerékpárt, és mind a négyen beleültek. Már a Duna közepén jártak, amikor a szél hullámot vágott a ladikba. A menyasszony megijedt, mozgolódott, újabb hullám csapódott be a csónakba, majd felborultak. Egyedül Sz. Péter tudott úszni. Megpróbálta menteni őket, a menyasszonyt oda is húzta a csónakhoz, hogy kapaszkodjon bele, de az elvesztette lélekjelenlétét, és elengedte. Mire a vőlegényért ment volna, kifáradt, a ruhája teleszívódott vízzel, és ereje kezdte elhagyni. A menyasszony és a vőlegény belefulladt a vízbe. M. István a ladikba kapaszkodott és segítségért kiáltozott. Farkas László apostagi révész a segélykiáltásokra csónakba szállt, odaevezett és kimentette Medve Istvánt és a már fuldokló Szabó Pétert – számolt be a történtekről a Sztálinvárosi Hírlap október 1-jei kiadása. 

Kisgyermekek gyomormosáson 

Vigyázzunk jobban gyermekeinkre! – hívta fel az olvasók figyelmét nyomatékosan a lap. Ezúttal nem ok nélkül. R. I. hároméves kisfiút a múlt hó 28-án súlyos alkoholmérgezéssel hozta be az apja a lakásukról. A gyermek szabályosan részeg volt, és kiderült, két és fél deci rumot, és utána sört ivott. Az apa is erősen ittas állapotban volt. A kórházban azonnal gyomormosást alkalmaztak, és sikerült a gyermeket eszméletére téríteni. Augusztus 29-én B. E. négyéves kisfiú került kórházba, gyermekgyógyászati osztályra szüleinek lakásából. A gyermek nagyobb mennyiségben bort ivott, amit édesapja adott a kezébe. Ez a kisgyermek is gyomormosást kapott. 
Könnyen végzetessé váló baleset történt október 1-jén a Radar egyik szálláshelyén, ahol K. T. egy és féléves és K. F. négyéves gyermeket a szülők bezártak a lakásba. A kisgyermekek a tűzhely pará­zsával játszani kezdtek. Égő széndarabok estek a padlóra, és hatalmas gomolygó füst töltötte meg a lakást. A gyermekek jajveszékelésére a szomszédok mentették ki őket a sűrű füstből, és azonnal beszállították a gyermekeket a kórházba. 
K. K. két és féléves kislány szüleinek lakásán a kint felejtett hypó tisztítószert itta meg. A kislány is azonnal gyomormosást kapott a kórházban. Dr. Uty Margit gyermekorvos ennyit mondott a sorozatos gyermekmérgezésekről: – Megdöbbentő az a nemtörődömség, közömbösség, amely némelyik szülő részéről megnyilvánul. Az ittas kisgyermek társadalmi probléma, amit már intézményesen kell megszüntetni. 
 

Kapálózó hajós 

A nem éppen szívderítő rövidhírek mellett egy rendőrvicc is helyet kapott az október 4-ei számban, bár az alkohol itt is főszerepet játszott: „Ez nem a sztálinvárosi kikötőben történt. Egy kissé ittas hajós rugdalózik a part menti tócsában. Arra jön egy rendőr is, fel akarja segíteni. Előbb a nőket és gyermekeket – kiálltja a hajós, én tudok úszni.” 

Halálos ítélet helyett 

Halálos ítéletet kért magára a gyilkos, végül hat év börtönre ítélte a bíróság. „Mindenki emlékszik még a városban arra a szomorú, tragikus esetre, amely ez év augusztus 19-én a kora reggeli órákban történt a vasmű igazgatóságának főkapuja előtt. Cs. Géza 31 éves tisztviselőt, a vasmű központi laboratóriumának munkaügyi vezetőjét súlyos fejsérülésekkel, eszméletlen állapotban találták egy padon. A sebesült embert kórházba szállították, de műtét közben meghalt. A rendőrség rövidesen megállapította, hogy Cs. 18-án este a vasmű kultúrtermében rendezett táncmulatságon vett részt. Reggel felé, 5 óra előtt eltávozott a helyiségből, és a vasmű igazgatósága előtti térségen található padok egyikére ült. Itt el is aludt. Ekkor érkezett ide H. József művezető, aki szintén részt vett a táncmulatságon. Cs. Gézát összetévesztette azzal, aki őt a mulatságon megütötte. A főbejárat előtt pillantotta meg a padon Cs.-t, akit többször fejbe vágott a magával hozott fejszével. A sztálinvárosi rendőrség a gyilkosság elkövetése után néhány órával később már a tettest is elfogta, és a Duna sor 9. szám alatti házban lévő lakásán megtalálta a fejszét is. H. az 5. sz. Épületelemgyár művezetőjeként dolgozott. Az üzem dolgozóinak általános meglepetést okozott tette, mert mindenki igen csendes, szorgalmas embernek ismerte, aki ritkán fogyasztott alkoholt. A gyilkosság elkövetésekor H. erősen ittas állapotban volt. Cs. Gézának fiatal felesége maradt özvegyen és két gyermeke árván, amíg H. kétgyermekes családapa, de családjától hosszabb idő óta külön élt. A bíróság teljes részletességgel lefolytatta az eljárást, majd az utolsó szó jogán H. jelentkezett szólásra. Arra kérte a bíróságot, hogy tettét bírálják el a legsúlyosabban, ezért halálos ítéletet kért magára, mert – mint mondta – megbocsáthatatlan bűnömet csakis halálommal tudom megváltani… A bíróság mérlegelte H. megbánását és beismerését. Rövid tanácskozás után a megyei bíróság H. Józsefet szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondta ki, hat év börtönre ítélte – számolt be a tárgyalásról a Hírlap. 

Az ittas kisgyermek társadalmi probléma, amire megoldást kell találni

Disszidálás a Mosolyból 

Távollétében ítélték el a „Mosoly” cukrászda disszidált vezetőjét. „A sztálinvárosi bíróság most először hozott disszidált vádlott ügyében ítéletet. A délivárosi »Mosoly« cukrászda ügyvezetője volt K. Jánosné, aki az ellenforradalmi események lezajlása után november elején disszidált. Ő is, mint sok más társa, nem feledkezett el az anyagi javakról, és ezért a cukrászda majdnem egész november havi bevételét magával vitte. A bíróság tárgyalta K. Jánosné ügyét és távollétében bűnösnek mondta ki sikkasztás bűntettében, és ezért másfél év börtönre, három esztendei jogvesztésre ítélte. A bíróság felhívta a károsult vállalatot, hogy K. Jánosné vagyonára kérjen bűnügyi zárlatot, ingóságai itt maradtak, amelyekből a kár esetleg megtérülhet.” 

Tizenharmadik havi a tét 

1957. október 19-én tartották a Dunai Vasmű II. számú nagyolvasztó átadására rendezett ünnepséget. Az örömteli beszámolók mellett a lap „A vasmű vámszedőiről” is terjedelmes írást közölt. „A tizenharmadik havi fizetésért kemény küzdelem folyik a vasműben… Mégis akadnak olyanok, akik a dolgozóknak e törekvését megcsúfolják, figyelembe se veszik és saját kis ügyeiket, saját kis érdekeiket helyezik előtérbe a dolgozók nagy családjával szemben. A vasmű becsületes dolgozóinak rovására lopnak, csalnak, és nem riadnak vissza a megvesztegetéstől sem.” 

Elkeseredésében ütötte agyon 

Kalapácsos gyilkosság történt egy előszállási tanyán. „Előszálláson az Újtelepen, a Temető soron lakik B. István 65 éves 7 holdas paraszt feleségével és leányával, vejével S. István közösségi gulyással és 8 hónapos unokájával. A család életét már hosszabb idő óta elkeserítette S. viselkedése, aki rendszeresen ivott, éjszaka részegen járt haza, és otthon feleségét súlyosan bántalmazta. Ilyen előzmények után, október 17-én S. ismét részegen tért haza. Nyomban azután, hogy a lakásba ért, feleségét felkeltette és verni kezdte. Az asszony segélykiáltására B-ék is felébredtek és B-né leánya segítségére sietett. Ekkor S. az anyósa ellen fordult és az idős asszonyt ütlegelni kezdte. A két asszony segélykiáltásra most már B. is közbelépett. A két asszony S-t lefogta, és az idős B. István a keze ügyében lévő kalapáccsal többször fejbe vágta. A kalapács­ütések S. fejét teljesen összeroncsolták, úgy, hogy holtan terült el a földön. A vallomásokból megállapítható, hogy S. erőszakos, verekedő ember volt, aki közönséges bűncselekmények miatt kétszer is volt büntetve. Harmadik, 10 hónapos börtönbüntetését novemberben kellett volna megkezdenie. Italozásait most azzal indokolta, hogy a börtönbüntetés miatt van elkeseredve, azt is mondta, hogy az egész családját ki fogja irtani. Idősebb B. István nem tagadta a cselekményét és azzal védekezett, hogy elkeseredésében ütötte agyon vejét. A rendőri nyomozás befejezése után B-t és feleségét szándékos emberölés bűntette miatt letartóztatták, míg leányukat, S. Istvánnét egyelőre szabadlábon hagyták, mert 8 hónapos gyermekének ellátásáról kell gondoskodni.”