A biotermékre van igény, egyre többen foglalkoznak vele

Magyarországon a teljes mezőgazdasági terület mintegy 5,7 százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az unióban, amelynek átlaga nyolc százalék, írja a teol.hu.

A több mint háromszázezer hektáros összterület mintegy hatvan százaléka gyep, rét és legelő, a fennmaradó részen pedig szigorúan szabályozott ökológiai növénytermesztés zajlik. Tolna megyében is hasonló a helyzet, Tamási, Nagydorog és Kajdacs környékén van hagyománya a biogazdálkodásnak. Itt a szántóföldi növények mellett gyümölcsösben, kertészeti kultúrákban is gazdálkodnak ezzel a módszerrel.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint az ökológiai termelésben részt vevők nem használnak szintetikus készítményeket, helyette biológiai növényvédelem, természetes eredetű táp­anyagok, vetésforgó, különféle eszközök (mint például a gyomfésű) és eljárások használatával biztosítják a növények gazdaságos termesztéséhez szükséges feltételeket.

Az utóbbi tíz esztendő alatt mintegy hetven százalékkal emelkedett a termesztésbe bevont terület nagysága. A Vidékfejlesztési Program által biztosított csaknem 100 milliárd forintos keret, amelyre ökológiai gazdálkodásra való áttérés vagy ökogazdálkodás fenntartása céljából lehetett pályázni, jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez.

A tamási Czeller Gábor a családjával 1992 óta ellenőrzött biogazdaságban dolgozik, és ő a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, illetve a Dél-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is. Mint azt korábban elmondta lapunknak, Tolna megyében is megduplázódott a biogazdálkodásra bevont területek nagysága. Ebben szerepet játszik a már fentebb említett jelentős támogatási rendszer, a megnövekedett vásárlói kereslet, a fogyasztók tudatossága is.

Keresik az ökológiai termelésből származó zöldséget és gyümölcsöt

Hazánkban nemcsak a termőterület nőtt meg, de azok száma is, akik keresik és vásárolják a biotermékeket. Míg pár éve alig volt mérhető azok száma, akik biotermékeket vásároltak, mára közel nyolc százalékra nőtt az arányuk. Ugyanakkor még mindig sok a félreértés vagy inkább tudatlanság a biotermékek körül. A bio ugyanis nem azt jelenti, hogy a termény hibás vagy kukacos. Ma már ezen a területen is elvárás a szép küllem.

A talajnak „ki kell tisztulnia”, a gyümölcsöt pedig három év után lehet csak bioként árusítani, ha minden feltételt betartott a termelő, és ezt igazolni is tudja. Az áruházlánci igények változásával, valamint a hazai feldolgozottsági szint fejlődésével – a többi között a kézműves pékségek megjelenésével – a belföldi piaci kereslet is megerősödött az elmúlt pár évben, különösen a biokalászosok és -zöldségnövények iránt.

Borítóképünkön: A biotermékeket szigorú előírások betartásával állítják elő a gondos gazdák