A legfontosabb tudnivalók az özvegyi nyugdíj folyósításáról

Az említett hölgy a kis település lakója. 1947-ben született, miután leszázalékolták, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugellátásban részesült. Sajnálatos módon 51 éves volt csupán, amikor szeretett férje örökre távozott, ezzel együtt minden teher a nyakába zúdult. A kisnyugdíjas részére ezután mindössze egy évig folyósították az özvegyi nyugdíjat. Jelenleg 73 évesen nehéz körülmények között él. Arra kért bennünket próbáljuk meg kideríteni, miért nem jár alanyi jogon az özvegyi nyugdíj, illetve milyen kritériumoknak kell megfelelnie az igénylőknek? Ki jogosult egyáltalán? Mivel az özvegyi nyugdíj a házastársukat elvesztett emberek jövedelmének fontos részét képezi, érdemes tisztában lenniük, egyáltalán hogyan működik az igénylés.

Cikkünkben megpróbálunk utánajárni az özvegyi nyugdíj témakörében felmerülő fontos kérdéseknek. Az együtt töltött évtizedek után elvesztett házastárs hiánya rendkívül fájdalmas űrt hagy maga után, ez szintén megnehezíti az ügyintézést egy magára maradt idős ember számára. Nekik próbálunk útmutatóval szolgálni a teljesség igénye nélkül.

Az igénylésre vonatkozó jogszabályi hátteret számos feltétel és szigorú elvárás határozza meg. Lapunk hasábjai nem teszik lehetővé, hogy valamennyit részletesen felsoroljuk, ezért csokorba gyűjtöttük a legfontosabbakat.

Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjas vagy nyugdíjban nem részesülő, ám az özvegyi nyugdíj igénylésre jogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, élettársának és elvált társának meghatározott keretek között járó nyugellátása. Ez lehet ideiglenes vagy végleges. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának hatvan százaléka. Ez az ideiglenes nyugdíj nem jár automatikusan: az özvegynek meg kell igényelnie, lehetőleg minél hamarabb (az eljárás költségmentes). Özvegyi nyugdíj igénylése esetén a magyar állam több kritériumot is figyelembe vesz (például az elhunyt életkorát és szolgálati idejét) – az özvegyi nyugdíj feltételeinek az elhunytnak és az özvegynek is meg kell felelniük, hogy az özvegy megkaphassa az özvegyi nyugdíj összegét.

Az özvegyi nyugdíjnak az özvegyre vonatkozóan is fontos feltételei vannak. Az özvegynek házastársnak vagy élettársnak kell lennie. Élettársnak az a személy számít, akivel az elhunyt haláláig együtt élt. Az özvegyi nyugdíj igénylése ez esetben akkor indokolt, ha: minimum egy éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük, megszakítás nélkül minimum tíz éve együtt élnek. Nem jogosult élettárs utáni özvegyi nyugdíj igénylésére az, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült. Ha a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy, ha a pár a házasságkötéstől számítva minimum öt éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.

Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha igénylés esetén a következő feltételek közül valamelyik teljesül a halál időpontjában az elhunyttal kapcsolatban: saját jogú nyugellátásban részesült, vagyis öregségi nyugdíjasként halt meg, 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, összesen minimum két év szolgálati időt letöltve hunyt el, 22–25 éves kora közt hunyt el minimum négy év szolgálati idővel; 25–30 éves kora közt hunyt el minimum hat év szolgálati idővel; 30–35 éves kora közt hunyt el minimum nyolc év szolgálati idővel; 35–45 éves kora közt hunyt el minimum tíz év szolgálati idővel; 45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év szolgálati idővel. Az özvegyi nyugdíj igénylésére mindemellett az is jogosult, akinek elhunyt házastársa a meghatározott szolgálati időt nem teljesítette, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt megszerezte, ezt követően pedig szolgálati idejében haláláig nem volt harminc napnál hosszabb megszakítás, nem számítva a keresőképtelenséget.

Visszamenőleg is igényelhető özvegyi nyugdíj. Mégpedig, nemcsak a jogszabályokban meghatározott hat hónapot tekintve, hanem a korábbi időre is, ha a kérelmet a jogerős bírósági végzést követő fél éven belül benyújtjuk.

Elvált házastárs esetén egy évnél hosszabb ideje tartó különélésnél csak az az özvegy jogosult özvegyi nyugdíj igénylésére, aki az elhunyt házastárstól annak haláláig tartásdíjban részesült – az özvegyi nyugdíj összege viszont nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.

Az özvegyi nyugdíjnak több típusa van. Az első az úgynevezett ideiglenes özvegyi nyugdíj, amely a következő esetekben jár az özvegynek: a házastárs halálát követő egy évig, 1,5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig vagy a fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek harmadik életévéig jár az özvegyi nyugellátás – ennek leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság lejár.

Az ideiglenes özvegyi ellátás megszűntével az özvegyi nyugdíj úgynevezett feléledése csak azok számára elérhető, akik az elhunyt társuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, akiknek az egészségügyi állapota legfeljebb ötvenszázalékos, ha legalább két gyermeket vagy egy fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevelnek, és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak. Az özvegységi nyugdíj feléledése azokra is vonatkozik, akiknek a fenti események közül valamelyik feltétel létrejön életében a házastárs halálát követő tíz éven belül. Elvált özvegyek esetében a feléledés csak akkor következhet be, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától tíz éven belül következik be. Az özvegyi nyugdíj feléledése életkor alapján is lehetséges: ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva tíz éven belül betölti az (haláleset évében megadott) öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor megkapják, ám a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának igénybevétele esetén nem jár. Ebben az esetben is az özvegynek kell leadnia az igénylést, ugyanis az özvegyi nyugdíj a feléledés esetén sem jár automatikusan.

A feléledt özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy még az öregségi nyugdíjkorhatár előtt új házasságot köt, vagy azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be. Ha felülvizsgálják munkaképességét és egészségi állapota meghaladja az ötven százalékot, illetve, ha már nem illeti meg árvaellátás gyermektartás címén, akkor is megszűnik az özvegyi nyugellátás.

Véglegesen is feléledhet az özvegyi nyugdíj, ha a megszűnés oka nem házasságkötés volt, ha az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 (a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén) vagy ha a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén tízéves határ­időn belül betölti az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy egészségügyi állapota maximum ötven százalékra romlik. Ez esetben is az özvegynek kell tisztában lennie az özvegyi nyugdíj igénylésének kritériumaival, de mindenesetre kezdeményezni az eljárást.

A bonyolult szabályozást áttekintve talán az lehet a megoldás, hogy az özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseikkel, illetve az igényléshez szükséges információkkal kapcsolatban közvetlenül a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságán dolgozó szakembereket keresik fel.

Ismét lesz 13. havi nyugdíj

A Magyar Közlönyben megjelent módosítások érintik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény juttatásait, ennek köszönhetően 3 százalékkal emelkedik az öregségi nyugdíj. A megemelkedett öregségi nyugdíj számadatai alapján számítjuk (a fent leírt arányokat megtartva) az özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás és más járandóságok mértékét, így ezek a juttatások egy kicsit mind nőni fognak. 2021-től visszaépítik a 13. havi nyugdíjat is.