Nincs vége, továbbra is velünk marad az új korona-vírus – vigyázzunk

Müller Cecília összefoglalta az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatait, de nemcsak Magyarországot, Európát érintve, hanem földrészenként is. Említette, tavaly év végén Kína jelezte, hogy ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedéseket tapasztaltak. Azt, hogy egy új, korábban emberben nem azonosított koronavírus egy új fajtájával van dolgunk, azt később azonosították a tudósok. 2020. február 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megjelent adatközlése alapján az új koronavírus okozta betegség hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019” (coronavirus disease 2019), melynek rövidített változata a COVID–19.

Századok óta ismerjük a koronavírusokat, négy fajtájuk van, ám általában enyhe lefolyásúak voltak eddig. A koronavírus ugyanúgy terjed, mint az influenza, cseppfertőzéssel, vagyis az orrból vagy szájból származó apró cseppeken keresztül terjed emberről emberre. A vírus tehát köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe. Ezért is bonyolította a helyzetet az, hogy az influenza szezonban jelent meg – mondta a tisztifőorvos.

A hallgatóság soraiban valószínű sokak számára okozott újdonságot, amikor kiderült, hogy mitől is koronavírus, a koronavírus. Müller Cecília kivetített képen mutatta meg a vírust, és egyértelmű lett, honnan a névadás: úgy néz ki, mint egy királyi korona.

– Küllemre szép, Van Gogh-os, miközben egy ordas farkas – jellemezte Müller Cecília. Elmondta az előadásában egyebek mellett, hogy a vírus terjedésével az is probléma volt, hogy elég magas a reprodukciós rátája, ez azt jelenti, hogy egy fertőzött ember 2-3 másikat képes megfertőzni. Az is gondot okozott, hogy a virológusok nem rendelkeztek világszerte elegendő ismerettel a vírusról, nem ismerték minden tulajdonságát. Noha egyre több információval rendelkezünk a kórokozóról, amíg nincs vakcina, addig megoldás nem születhet a járvány teljes megfékezésére, mert a vírusfertőzés megelőzését attól várhatjuk. Vakcina híján több száz éves megoldásokat kellett alkalmazni, ennek a legfontosabb része a rendszeres és alapos kézmosás, valamint az emberek közötti kapcsolatok csökkentése.

– Magyarországon az emberek fegyelmezettek voltak. Nagyon köszönöm nekik, hogy otthon maradtak, betartották a kijárási korlátozásokat. Ennek is köszönhető, hazánk eddig viszonylag jól vizsgázott a járvány elleni védekezésből. Igaz, Budapest a korlátozások ideje alatt úgy nézett ki, mintha egy fantasztikus filmet láttunk volna, az utcák teljesen kihaltak voltak– mondta a tisztifőorvos. Cseppfertőzés útján terjed a vírus, ezért lényeges a rendszeres kézmosás, majd mosolyogva hozzáfűzte, hogy remélhetőleg mostanra egy ország megtanult kezet mosni.

Müller Cecília előadásának zárszavaként írhatnánk ide néhány figyelmeztető mondatát: „Ne nyugodjunk meg, nincs még vége a járványnak, nálunk is vannak megbetegedések, és a szomszéd országok közül többen is romlik a helyzet, tehát itt nyaldos körbe minket. Vigyázzunk!”

Nagyvenyimen van az otthona

Müller Cecília a koronavírus-járvány alatt Magyarország egyik legismertebb embere lett. Orvosi pályája a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban kezdődött, miután 1984-ben végzett a pécsi orvosi egyetemen. Több állomás után lett 2018-ban országos tisztifőorvos. Idén márciustól tagja a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzsnek, és ebben a minőségében láthattuk egészen június 17-ig nap mint a nap a televízióban, amikor is beszámolt a vírus aznapi helyzetéről. Egy statisztika szerint nyolcvanegy alkalommal összesen 1718 perc tájékoztatást adott a nyilvánosság számára.

Az „operatív tevékenység” ideje alatt nem költözött Budapestre. Ebben a rengeteg elfoglaltsággal járó időszakban is minden nap hazatért férjéhez nagyvenyimi otthonukba.