A sértett jogai és kötelezettségei

A sértett jogosult arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon, jogorvoslattal éljen.

Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa, testvére, törvényes képviselője vagy jogszabály, illetve szerződés alapján a sértett által eltartott személy léphet.

Ha a törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.

A sértettet a hatóságok (ügyészség, nyomozóhatóság) és a bíróság köteles felvilágosítani eljárási jogairól és kötelezettségeiről. A sértett az eljárás folyamán bármikor lemondhat sértetti jogainak gyakorlásairól. Mivel ettől kezdve nem sértettként, hanem tanúként vesz részt a büntetőeljárásban, így bár sértetti jogokkal már nem rendelkezik, de a bizonyítási eljárásban részt kell vennie, ugyanis tanúként kihallgatható.

A sértett kötelezettségei részben sértetti, részben tanúi pozíciójából erednek. Így a sértett-tanú köteles egyes eljárási cselekményeken részt venni, tanúként kihallgatható, és ebben az esetben igazmondási kötelezettség terheli. Köteles továbbá a sértett lakcímét bejelenteni, lakcímének változása esetén pedig az új elérhetőségét három munkanapon belül a hatóságokkal vagy a bírósággal közölni.

Vezető képünk illusztráció.