A zenész Horváth dinasztia két tagjával beszélgettünk ezúttal

A mi régiónkban erre a legtöbb könnyűzene-kedvelő kapásból mondja a megoldást: ő a Horváth Jani. A bizalmasabb rajongók mosolyogva teszik hozzá: tudod, a Dagi! Bár egy kis ideje őrzöm már a barátságát, önkritikusan nem így becézem őt…

– Szerencsére a családommal együtt jó egészségben megvagyunk. Igaz, hogy nekem itthon kell ülnöm, de a feleségemnek van munkája, jól elvagyunk. Az elején föl sem tudtuk fogni, megrándítottuk a vállunkat: majd lesz valahogy! Eltelt ez a néhány hét, és mára már a zenésztársaimban is megérett a mehetnék… Eddig folyamatosan úton voltunk, szervezkedtünk és sokat koncerteztünk, most már nagyon hiányzik a közönség szeretete – mondta Jani.

Jubileumot ünnepelnének

– Nagyon bánt, hiszen már fölépítettem a tavaszi műsorunkat az idén harmincöt éves Digitállal, Szűcs Antal Gabival és a Gipsy Kings Experience formációval. Elmaradt a horvátországi tengerparti koncertünk, és már Olaszországban kéne lennem, hogy megbeszéljük az ottani fellépéseinket. Persze nekünk nagyon fontosak a hazai események is, amik sorra bizonytalanná váltak. Hiába tartjuk a Messengeren a kollégáinkkal a kapcsolatot, ettől ők még nagyon hiányoznak. A gitár az most is itt van, de a fellépés a közönség előtt, az az igazi. Az élet arra is megtanított, hogy milyen nagy dolog a család. Bár igyekeztem sok időt tölteni a kisfiammal, ahogy a feleségemmel is, de ennyit egyszerre még soha nem voltam velük. Most itt a szemem előtt napról napra gyarapodik ez az apró ember, és nagyon sok gyönyörűséggel ajándékoz meg. Egy órácska séta valami teljesen eldugott helyen, ahol még senkivel sem találkoztunk, igazi ajándék lett nekünk. Amikor elvonul a vész, ebből tanulva egészen más lesz az időbeosztásom, hogy a korábbinál többet lehessünk együtt.

A gyakorlás

– Egy igazi zenésznek erre mindig kell időt szakítania. Én is, most is azt csinálom. Nagyon sokat gyakorolok, köztük olyan dalokat is, amiket nem biztos, hogy a táncos bulikban is fogunk játszani, de Gabival föltétlenül. Igazi kedvencem lett a country, a latin és a gipsysting. Most készült el a I’ll See You in My Dreams című dal az én átiratomban. Az egész életemet mókuskerékhez tudnám hasonlítani. Most kikényszerültem belőle, és azt veszem észre, hogy erre máskor is módot kell majd találnom. Azt szeretném, hogy a jövőben ne a hév, hanem a tudatosság vigyen előre. Inkább a minőségi nagykoncerteken szeretnék fellépni. Általában, akik a színpad világában dolgoznak, azokat mentálisan és anyagilag is nagyon megviseli ez az állapot. Nekünk az az ideális, ha a közönségünk gond nélkül, jól él, van lehetősége és kedve is a velünk való találkozásra.

Jankó valóságos példakép

– Hatalmas önfegyelemmel élsz ebben az időszakban is. Bár egy nagyszerű színpadi sorozattal kezdted az évet, de a mindenkit sújtó bajok téged is megállítottak. Hogy éled meg ezt a helyzetet?

– Megmondom őszintén, hogy nagyon nehezen, ráadásul nekem egy szívproblémám miatt fokozottan oda kell rá figyelnem. Ez annyira komoly dolog, hogy az a szívspecialista, akihez évente járok kontrollra, azt tanácsolta, hogy ha most nincs komoly panaszom, akkor inkább várjuk ki a járvány levonulását, hogy az utazással ne kockáztassuk a fertőzés lehetőségét! Őszintén szólva, bennem van ám a félsz, nehogy elkapjam! De hidd el, nagyon nehéz! Szinte éjjel-nappal önkéntes karanténban vagyok a lakásban! Egy szerencsém van, hogy ki tudok állni az erkélyre, ami egy kis könnyebbséget ad a számomra. Maximum egy kis maszkos sétára vállalkozom a barátnőm kíséretében.

Szépen fejlődő karrier

– A karantén alatt, az eltelt hetekben öt dalt írtam, és minimálisan meg is hangszereltem! Így aztán, ha elmúlik ez az időszak, akkor egyből mehetek stúdiózni, és csinálhatjuk a videóklippeket.

– A digitálos Horváth Jani, a Dagi minden zenész barátjának elmondja a véleményét. Téged sem kímél?

– Természetesen neki is az első körben mutatom meg a dalokat, amikről aztán alaposan el is beszélgetünk. A karanténos időszakot kihasználva egy kicsit rá is pihentem, és most lett rá időm, hogy elmerüljek benne. Megérte. Talán már elárulhatom, hogy az egyik dal egy régi tervemnek megfelelően nagy és kellemes meglepetést fog hozni a követőimnek…

Fellépéssorozat folytatása

– A színpadi munkám egyrészt az édesapám zenekarához, a Digitálhoz is köt, sőt már megjelent a negyedik lemezem Miért voltam kevés? címmel! Ezért már évek óta fut az önálló karrierem, és ahogy a helyzet engedi, én is útnak indulok. Természetesen nekem is hiányzik a közönségem, ezért különböző újdonságokkal és kellemes meglepetésekkel, hírekkel, rendszeresen jelentkezem nekik a Facebook-oldalamon. A válaszul kapott kommentekből és levelekből érzem, hogy megvan még a rajongótáborom. Készülök a találkozónkra, és jó egészséget kívánok mindenkinek!