Felkészültek a gyerekőcök újbóli fogadására

A legalább egy pici gyermekzsivajt keresők csalódottan nézhettek volna körül a látogatásunk napján a máskor nagyszerű hangulatú intézményben.

– Ma egyetlenegy gyerekünk sincs. Az óvodánk zárva van, de ügyeletet tartunk. A vírushelyzet miatti intézkedések miatt az első és a második héten két-két kicsit hoztak hozzánk, a húsvét utáni napon viszont magunkra maradtunk, de bármikor hozhatnak valakit, felkészülten várjuk őket. Délelőtt és délután is bent van egy óvónőnk és a dajkáink, ezért hozzánk mindig jókor érkeznek a gyerekek. Az óvónőink a tanárokhoz hasonlóan otthonról dolgoznak. Minden csoportunk a Facebookon is egybeszerveződött, így aztán folyamatos kapcsolatban vagyunk a gyerekekkel és a családjaikkal. Akár naponta kapnak új feladatokat. Verset kérnek tőlük, vagy mesékből mondanak egy-egy jelenetet, és ki kell találni, hogy melyikből való, ahogy a benne szereplőket is meg kell nevezniük. Az egyik kolléganőnknek van egy terápiás kutyája, vele egy közös foglakozást rögzítettek, amit szintén kiraktak a számukra. Igaz, hogy a többség otthon volt, de a költészet napján sem maradtak egy szép vers nélkül. A szüleik segítségével felrakták a maguk által elmondottakat is. A locsolóverseiket is megosztották – mondja Szerencse Jánosné óvodavezető.

– Húsvétra különleges mesével és verssel is készültek. A Süni csoportunk vezetője szépen beült az ünnepi terített asztalhoz, amit a tojásokkal és a barkákkal is feldíszített, és onnét mondta el a gyerekeknek a mesét. Már a visszatérésre is készülünk.

– Megbeszéltük a polgármester úrral, hogy megkezdjük a munkatársaink szabadságolását az elmúlt időszakban. Azt gondolom, hogy a szülők sem bírják ezt az otthonlétet sokáig, ezért belátható időn belül újból szükség lesz az itteni munkánkra. Ennek a működési formának a bevezetésekor meghatároztuk, hogy amikor kell, négyfős csoportokban fogadhatjuk a gyerekeket. A dajkáink az egész létesítményt alaposan kitakarították, fertőtlenítették az eszközeinket és a játékokat is, és azóta is betartjuk az erre való protokollt. A gyerekek az összes saját holmijukat hazavitték. A hozzánk érkezetteket a munkatársaink a bejárati ajtóban vették át a szüleiktől, és a szabályoknak megfelelőn ott is bocsátották velük az útjukra. Még egy nagy munka, az udvar rendbetétele vár ránk. Két olyan munkatársunk is van, akik a maszkok varrásába kezdtek, amikkel elláttuk a polgármesteri hivatal alkalmazottait, a polgárőröket és a saját dolgozóinkat is. Most újra kaptunk hozzávalókat, és ezért szükség esetén újra megkezdjük a készítésüket. Folyamatosan hasznossá tesszük magunkat.

Az étkeztetésre is kitért az intézményvezető. Elmondta: – Felmértük az igényeket, hogy ki kér a gyermekének napi egyszeri, kétfogásos étkeztetést, és el is látjuk vele őket. A mostani szabályok szerint egyszer használatos műanyag edényekbe, névre szólóan helyezzük el a bejáratnál az adagokat. Az ételt tizenegy és tizenhárom óra között vihetik el a megrendelők. Az idősekre is főztünk, akik szociális étkeztetésben részesülnek. Ezt a szolgáltatást, a gyermekélelmezéshez hasonlóan, összesen kilencven – százhúsz főre, folyamatosan fenntartjuk.

A beiratkozásokról is hozzátett néhány gondolatot Szerencse Jánosné: – Erre is felkészültünk, most zajlanak ezek a munkák. Az iskolába huszonnyolcan indulnak, és a helyükre tizenkilenc olyan gyermek érkezik, aki szeptember 1-ig betölti a harmadik életévét. Természetesen azokat is felvesszük, akik az év végére érik el ezt az életkort. Így a távozók és az érkezők létszáma egyenlő lesz. Bízunk benne, hogy ha előbb nem is, de szeptembertől megjönnek a gyerekek.