Elítélték az ISD Dunaferr igazgatóságának korábbi elnökét

A bíróság helybenhagyta a vádhatóság indítványát, és 900 ezer rubel büntetés megfizetésére kötelezte az elítéltet. Ezen kívül a bíróság 198 milliárd rubel polgárjogi vagyoni kártérítést is megítélt a felperes, Vnyesekonombank Ipari Aktívákat Kezelő Alapítványa részére, egyúttal az 53 éves üzletember vagyonát is zárolták. A védelem fellebbezett, az elsőfokú ítélet így nem jogerős.

A zárt tárgyalásra az orosz Kommerszant cikke szerint az állami tulajdonú Vnyesekonombank miatt volt szükség, hogy ne kerülhessenek nyilvánosságra államtitkok, vagy egyéb védelem alatt álló információk. Az ítéletből az következett, hogy Oleg Mkrtcsan elsikkasztotta a hiteleket (OF BTK 159. Par. 4. bekezdés) 86 milliárd rubel összegben. A tárgyalást vezető bíró nem részletezte, hogy milyen módon voltak ezek a pénzek eltulajdonítva. A bíróság elismerte a sértett fél, a Vnyesekonombank Ipari Aktívákat Kezelő Alapítványának 198 milliárd rubeles követelését.

Az üzletembert 2018 februárjában Moszkvában vették őrizetbe, megvádolták, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A Kommerszant forrásai szerint Mkrtcsan, mint az ISD Korporáció társtulajdonosa és vezérigazgatója számos kölcsönt vett fel a Vnyesekonombanktól az unióhoz tartozó vállalkozások fejlesztéséhez, ám a pénz egy részét az általa ellenőrzött offshore cégeknek továbbította, amely összegeket később saját projektjeire költött. A nyomozóhatóság szerint több éven keresztül fizette a hitelek után a kamatokat, hogy megtévessze a hitelező bank vezetését.

A Kommerszant információi szerint a zárt tárgyaláson az is kiderült, hogy a hitelező a ciprusi Margit Holding Ltd. offshore cég volt, amely a Vnyeshekonombank kontrollja alatt áll. Úgy volt, hogy a 2011 és 2016 között átutalt 86 milliárd rubelt az Alcsevszki Vasmű fejlesztésére fordítják, amelynek a részvényeit cserébe zálogba kapta meg a bank. Oleg Mkrtcsan a maga részéről, mint az ISD Korporáció – ahova az Alcsevszki Vasmű is tartozott, – vezérigazgatója és társtulajdonosa, szervezte hitelek kifizetését. Azonba Ukrajnában, a Donbasz medence területén elkezdődött harcok kezdetéig a hitelfelvevő cca 40 millió USD-t vett fel, majd a hitelnyújtás megszakadt. A hitel visszakövetelés jogát átadták az alapítványnak, amely a problémás ipari aktívákkal foglalkozott. Az alapítvány megítélése szerint Mkrtcsan a 2016. évi árfolyam szerint kell, hogy visszafizesse tartozását, ennek megfelelően módosítva követelését. A bíró azt is megjegyezte, hogy a büntetés végrehajtásának végéig Mkrtcsan vagyona zárolva lesz.

Ismert, hogy 1995-ben ő és Szergej Taruta alapították az ISD Korporációt, amelynek 2009-ig Taruta volt az egyik fő részvényese. Ebben az évben az ISD Korporáció tulajdonrészének 50 %-át, plussz 2 részvényt egy orosz hátterű befektetői csoport szerezte meg, akik a részvényeket a három társtulajdonostól Vitalij Gajduktól, Szergej Tarutától és Oleg Mkrtcsanttól vásárolták meg. Gajduk teljes részvénycsomagját eladta, míg Taruta és Mkrtcsan akkor részvényesek maradtak.

A dunaújvárosi székhelyű ISD Dunaferr is ehhez a társaságcsoporthoz tartozik. A Dunaferrt 2004-ben privatizálták, akkori és mai szemmel nézve is a szocialista Medgyessy kormány, a kormánytag, később miniszterelnök Gyurcsánnyal a „fedélzeten” elkótyavetyélték az állam vagyonát, ideértve az állami cégben tulajdonos akkor szocialista vezetésű Dunaújváros részesedését is. Így az államnak és a városnak attól kezdve nem maradt lehetősége arra, hogy tulajdonostársként vagy tulajdonosként közvetlenül szerepet vállalhasson a cég működésében.

Ekkor a Dunaferr igazgatósági elnöke Oleg Mkrtcsan volt (aki egyébként az ISD Dunaferr megújult honlapján ma is, mint igazgatósági tag szerepel – a szerk.), a felügyelő bizottságé pedig Szergej Taruta. A Dunaferr privatizációs szerződésben foglalt teljesítéseit már a Gyurcsány kormány igazolta le, miközben a cégcsoport csak részben teljesítette azt. A környezetvédelmi előírásokra vállaltakat mind a mai napig nem teljesítette a cégcsoport, miközben erre a jelenlegi kormány és Dunaújváros MJV önkormányzata többször is felszólította. Az ISD Dunaferr már akkor és azóta is többször került nehéz finanszírozási helyzetbe, de a magyar állam az uniós előírások miatt csak korlátozott mértékben segíthet(ett), amit lehetett a munkahelyek megtartása érdekében meg is tett.

Köztudott, hogy az acéliparban az uniós előírások gátat szabnak annak, hogy a cég közvetlen állami támogatást kapjon, mert ezt Brüsszelben piactorzító hatásként értékelnék. A költségvetési támogatás éppen ezért csak munkahelyek megtartására, képzésre, környezetvédelmi célokra adható. Más területeken költségvetési támogatás csak akkor kerülhet szóba, ha a magyar állam részesedést szerez a Dunaferrben, és mint tulajdonos tőkeemelést hajt végre. A Magyar Kormány – hogy segíteni tudjon – a Dunaferr vonatkozásában vételi szándékát több alkalommal jelezte.

Külön gyengék, együtt meg hiteltelenek

A helyi önkormányzati választásokra összeálltak azok az ellenzéki pártok, akik külön-külön gyengék, együtt meg hiteltelenek. Az MSZP és a később abból kivált, őket eláruló DK személyi állománya „elévülhetetlen szerepet” vállaltak az állam és a város vasműs részesedének, elkótyavetyélésében. A 2012-es jobbikos nyilatkozat a legszívesebben börtönben látná a (ma már) DK-s Gyurcsányt, míg a – jobbikos szóhasználattal élve böszme Gyurcsány pedig 2016-os megszólalásában újnáci eszméktől átitatott pártnak gondolta a Jobbikot. Ezt a szivárványkoalíciót színesítik helyben a többiek. Ennek az „ideiglenes tömörülésnek” polgármester jelöltje az a jobbikos Pintér Tamás, aki úgy tűnik, hogy a város vagyonának elkótyavetyélésében vezető szerepet játszó Gyurcsány jegyezte balliberális oldal jelöltje is. A jelenleg országgyűlési képviselőként regnáló Pintér Tamás az eltelt másfél évben – a jelek szerint – semmit nem tett a régióért, a városért, a környező településekért.

Mi is az az offshore cég?

Offshore cégnek nevezzük azokat a cégeket amelyeket olyan helyszínen jegyeztek be, ahol a helyi törvények lehetőséget adnak arra, hogy – amennyiben az adott országban nem tevékenykednek, – a külföldön végzett tevékenységükből származó jövedelmük adómentes legyen. Ennek fejében „csupán” pár száz dolláros évi átalányadót kell fizetniük. A vállalkozások célja, hogy elkerüljék az egyes államok magasnak vélt adóterheit. Az offshore angol kifejezés, üzlet, cég jelzőjeként használják. Voltaképp minden jelentésében ott van a lényege: olyan vállalkozásról van tehát szó egy offshore cég esetében, amely valamely országban (vagy az ország törvénykezésileg önálló, független területén) bejegyzésre került, de nem folytat gazdasági tevékenységet az adott területen, üzleti szempontból külföldinek minősül.

Fontos tudni, hogy a sok helyen „adókerülésnek” nevezett, negatívan feltüntetett rendszer jogilag szabályozott, teljesen törvényes keretek között zajlik.

Persze lehetnek kivételek.