Egy a tábor! – ez idén Tusványos jelmondata

Az alapítók között Németh Zsolt, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt neve is szerepel a David Campanale (BBC tudósítója) ötlete alapján létrehozott találkozón. Idén több dunaújvárosi is úgy döntött, hogy részt vesz a jubileumi 30 éves kulturális, szellemi műhellyé és iránytűvé nőtt találkozón. A július 23-án kezdődő és Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének beszédével záruló találkozó alatt látogatást tesznek még az Ezeréves határnál és az Úz völgyében is.

Palkovics Katalin neve méltán ismert számunkra (és bár csak névrokona a tavaly is a Tusványosi Szabadegyetemre látogató dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek), a dunaújvárosi vállalkozások lehetőségei, fejlődési irányai miatt is üdvözli a dunaújvárosi csapatot:

– Ahogy én tudom, a Tusványosi Szabadegyetem egyfelől a diaszpóra kulturális fesztiválja, másfelől pedig bizony-bizony nagyon is aktuális, összmagyarsági ügyek felemlegetése, azok kitárgyalásának a terepe. Ebbe a mindennapi gazdaságuk, vállalkozásaink szerepe is beletartozik. Mindaz, amiben élünk, amiben dolgozunk, amibe a fejlődést kívánjuk kiteljesíteni. Személy szerint én nagyon sokszor és vállaltan a közösségem javára teszem ezt, hiszen itt élek, itt van családom a városban, itt dolgozok. Ez a sok szerepvállalás talán egy kissé visszatetsző lehet az önök számára, pedig pusztán örökléstani. Bizonyára emlékeznek rá, hogy édesapám számlálhatatlan egyesületet, alapítványt, közösséget támogatott életében. Tagja és tisztségviselője volt a Fejér Megyei Kiskerekedők Országos Szövetségének, a Dunaújvárosi Kamarának, ahol jelenleg én is az Etikai Bizottság tagjaként töltök be tisztséget. Református keresztényként hiszem és vallom, hogy önök, akik most kiutaznak Tusnádfürdőre, a szabadegyetemre, lehetőségekkel, frissen szerzett tapasztalatokkal és tudással, illetve élményekkel gazdagodva térnek majd haza, hogy ezeket az ismereteket itthon, szülővárosukban kamatoztassák, és az itthon maradtak javát szolgálják vele.

Hum László évek óta figyelemmel kíséri nem csak a Tusványosi Szabadegyetem témaköreiben felszólaló politikusokat, szakembereket, de sokat faggat arról az atmoszféráról is, ami ezt az összmagyarság számára is iránytűvé tette:

– Számomra Erdély különös jelentőséggel bír. Gyermekkoromban már édesanyám mesélt róla, és ahogyan a történelem ismertté vált számomra, Erdély iránti vonzalmam egyre jobban növekedett. Úgy gondolom, hogy nemzeti létünk egyfajta szimbóluma is egyben, mint trianoni örökség, és ebből Erdély különös módon kiemelkedik. Bár többször jártam már Erdélyben, Tusnádfürdőn is megfordultam, azonban a Bálványosi Szabadegyetem rendezvényeit csak a médiából ismertem eleddig még – pedig ez most már éppen a harmincadik, jubileumi alkalom! És az sem közömbös, hogy mikor alapították, és miért, és hol! Ez a különleges nemzeti fesztivál és műhely szerintem a magyar nemzetpolitika talán legfontosabb eseményévé nőtte ki magát. Nekem ezért a bakancslistám része, és hálás vagyok, hogy részt vehetek rajta. Azzal együtt, hogy haza is hozzuk mindazt, amit ott kapunk, és megosztunk egymással.

(További részleteket lapunk hasábjain olvashatnak!)