A matematika sem okozhatott gondot az érettségizőknek

Az érettségi hetének második napján matematikából vizsgáztak a diákok. A magyarhoz hasonlóan itt is két részből állt a vizsga. Az első feladatlapon rövid kérdésekre válaszoltak a diákok, erre mindössze 45 percük volt. Ez a rész általában 10-12 rövid feladatból áll, idén gráfok, halmazok, módusz és medián, vektorok, százalékszámítás és hasonló üdítő témakörök fogadták a végzősöket. Itt mindössze 30 pontot lehetett gyűjteni, a második, nehezebb részben viszont a vizsga­pontszámok oroszlánrészét, 70 pontot szerezhettek a hibátlan kitöltők.

A második részben a szöveges feladatok aktuális témákat dolgoztak fel, az elvégzendő számítások egyike például a Föld vízkészletéhez, másikuk pedig az elektromos autókhoz kapcsolódott. A II/A feladatsor 3, 9–14 pontos feladatot, a II/B szintén három, viszont egyenként 17 pontos feladatot tartalmazott, amiből az érettségizőknek csupán kettőt kellett megoldaniuk. Mindegyik feladat összetett volt, több témakört is érintett, és megoldásukra 135 percet kaptak a végzős diákok.

Arról, hogy mit gondolhat egy dunaújvárosi szaktanár a feladatokról, a Pannon Oktatási Központ matematikatanárát, Hajnal Ferencet kérdeztük. Szerinte az első rész egy könnyen megoldható, rövid válaszokat igénylő összeállítás volt, ebben pedig diákjai is osztották a véleményét. A második már komolyabb fejtörést okozott a vizsgázóknak. „Azok a feladatok sem voltak megoldhatatlanok, viszont a szöveges részük nagyon hosszasan lett megfogalmazva. Inkább a szöveg értelmezése jelenthetett gondot, mintsem maguk a számítások” fogalmazott a vizsga kapcsán a szaktanár.