A korszerű hazai agrárium fesztiválja, de nem a jövőről!

Ez volt a III. NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) Szántóföldi Napok és Agrárgépshow rendezvény: az elsőt 2017-ben ugyancsak Mezőfalva-Sismándon, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. 62 hektáros, elkülönített területén rendezték. (A másodiknak Mezőhegyes adott otthont 2018-ban.)

A koncepció ívéhez csak annyit: ezt a 62 hektárt legkésőbb tavaly ősszel el kellett különíteni, felosztani a kiállítók között, a demo- és mikroparcellákat, valamint a kontrollparcellákat be kellett vetni, azóta folyamatosan gondozni, kezelni, hogy most bemutatható állapotba érjenek. Mivel a rendezvény jelmondata szerint itt és most mindent bemutattak, amit csak az évnek ebben a szakában lehetséges!

Csalódásra nem volt ok.

Még az olyan, a mezőgazdaság, a földművelés iránt kevés affinitást mutató, városi aszfalton nevelkedett embert is lenyűgözték a látottak, mint amilyen e sorok írója. Azzal a feladattal ugyan viszonylag kevesen boldogultak, hogy röviden és érthetően elmagyarázzák, mi micsoda és mire szolgál – ám meggyőződésem, hogy mire bejárta mind a hatvankét hektárnyi bemutatóterületet, a legtájékozottabb gazda agya is elzsibbadt, és egyfajta kulturális sokk áldozata lett: ennyi információt befogadni rövid két nap (csütörtök és péntek) alatt senki sem képes.

Próbáljuk összefoglalni. Az állógépes kiállításon, ahol szebbnél szebb, fontosabbnál fontosabb és drágábbnál drágább gépek álltak, 47 kiállító mutatta be termékeit, a kicsiny, együléses, nyitott, már-már gyermekjátéknak tűnő traktorocskától kezdve a több száz lóerős erőgépekig, hatalmas betakarító gépláncokig, vagy az olyan, ravasz masinákig, mint a (külön megkérdeztem) rendsodró, amely a levágott gabonaszárakat fűzi rendbe.

Tizenkilenc vállalkozás mu­tatkozott be a kiállítási területen, például egy olyan is, amely permetező drónokat (!) hozott. Vagy egy olyan, amely mezőgazdasági szoftverek (…) fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik. Volt mezőgépészverseny, erdészeti be­mutató és konferencia (sok más tanácskozás mellett számomra a legigézetesebbnek a precíziós növénytermesztés-technológia és fajtabemutató bizonyult), Agrofotó-díj­átadó, autós tesztvezetés (a rendező cég földjeinek állapotáról csak annyit, hogy a terepjáróit kipróbálásra kínáló vállalkozásnak külön kellett akadálypályát építenie), államilag elismert növényfajták díjátadó ünnepsége, talajmetszetek, gasztrofalu, kézműves termékek vására, közte sajttal, mézzel, továbbá bemutató, tanácskozás, személyes kapcsolatépítés megszámlálhatatlan mennyiségben.

Tanulságosnak tűnt a közönség összetétele is. A meglett, sőt, javakorabeli, zord férfiemberek között feltűnően sok, alkalomhoz öltözött, de így is sikkes hölgy, még több fiatal mutatkozott (köztük például a pápai Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium több komplett osztálya), és feltűnően sok menedzsertípusú, szűkített öltönyös, hegyes orrú félcipős fiatalember.

Azt viszont nem mondhatom, hogy a jövőt láttuk. Szerintem ez már a jelen, tekintve, hogy a mozgógépes bemutatókon a helyieken kívül több környékbeli gazdaság masinái is dolgoztak a kijelölt parcellákon, néha hihetetlennek tűnő kiegészítőikkel együtt.

A jövő már itt van, a kertek alatt... vagyis a városkörnyéki határban

Eldőlni látszik az a régi vita, amit egy falusi születésű öreg barátommal kezdtünk el évtizedekkel ezelőtt arról, hogy mi a jövő útja. Ő a költségcsökkentésben látta a megoldást. Abban, hogy a földet tulajdonló földműves a legkisebb ráfordítással, ló vontatta ekével, házi istálló­trágyával, évszázados tapasztalatok alapján állítja elő és adja olcsón terményeit, ridegen tartott állatait. Jómagam legfeljebb parasztszármazású nagyapáim elbeszélése alapján tudtam, honnan nő ki a gabona, és mi az, de olvasmányaimból úgy sejtettem, hogy a megfelelő birtoknagyság a hozzáillő gépesítéssel és magas szintű tudással lesznek azok a minimális feltételek, amelyekkel boldogulni lehet majd a földeken és a földekből. Azt már nem is említem, hogy olyan eretnek szavakat használtam, mint szövetkezet, feldolgozottság, egyebek, persze ezekről csak olvastam. Most úgy látom, legmerészebb elképzeléseim is messze idejétmúltak. A mai gazdák úgy kezelik a számítógépeket, a GPS-t, olyasmiket tudnak a talajokról, amikről nemzedéknyi ideje talán még nekik sem volt fogalmuk!