Indítványozta, hogy március 15-e legyen nemzeti ünnep

2018.11.01. 11:30

Megérdemli, emlékezzen rá a település lakossága

165 évvel ezelőtt, október 11-én született, és 85 évvel ezelőtt, október 2-án halt meg dr. Rátkay László, az az ember, akinek nevével a Dunaföldvár múltjával foglalkozó könyvekben gyakran találkozunk.

L. Mészáros Irma

Ügyvéd, újságíró, költő, népszínműíró és országgyűlési képviselő volt. A település lakói – az idősek emlékezete szerint – ügyvédként szerették, képviselő-testületi tagként tisztelték. Nevét viseli a várudvarra vezető köz, valamint az irodalmi kávéház.

A gönyűi születésű tehetséges ifjú a jogi fakultás elvégzése után Darányi Ignácnál, a későbbi földművelésügyi miniszternél gyakornokoskodott. 1877-ben, ügyvédi vizsgája letétele után Dunaföldváron telepedett le, itt nyitott ügyvédi irodát. Hamarosan bekapcsolódott a város, illetve a kerület civil és politikai életébe. A képviselő-testület tagjaként, a Kaszinó és az Egyenlőségi Kör elnökeként, a Tűzoltóegylet első titkáraként játszott tevékeny közéleti szerepet Dunaföldváron. A politikai életben az Országos Függetlenségi Párt tagjaként futott be karriert: a paksi kerületnek elnöke, a Tolna megyei szervezetnek pedig jegyzője lett. 1896-tól négy cikluson keresztül Tolna megyét képviselte az Országgyűlésben – olvasható a Földvári tabló című könyvben. Hogy milyen ügyvéd volt, arról csak az elődeinktől tudunk, de képviselői munkájának több momentumát megőrizték a dokumentumok is. Az Országházban megtörtént egyik eseményre különösen büszkék lehetünk.

Rátkay László ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő, akit népszínműíróként és költőként is ismertek Fotó: oszk.hu

1898. március 14-én, a forradalom kitörésének ötvenedik évfordulója előestéjén a földvári ügyvéd nagy hatású beszédet tartott az országgyűlésben annak tárgyában, hogy március 15-e legyen nemzeti ünnep. Az akkori kormányzópárt ugyanis az áprilisi törvények elfogadásának napját, azaz április 11-ét javasolta. A szónok figyelmeztette képviselőtársait és a miniszterelnököt, hogy a szentesítés nem lett volna, „ha előbb márczius 15-e nem hajnalodik... Ha márczius 15-én a magyar nemzet szabadságának erős érzése ki nem tör és nem támadnak később a szentesített törvényeknek védelmezői, akkor a t. miniszterelnök úr ma aligha ülne abban a székben…” Rátkay László módosító indítványát a képviselők többsége nem támogatta.

A Tolna Megyei Levéltárban őrzött jegyzőkönyv szerint Rátkay László képviselő mondott ünnepi beszédet 1905. július 29-én a községháza felavatásakor. Ebből idézünk: „Ha a nemzet ezeréves tölgy, a községek az ő gyökérszálai. Ha a nemzet eszményi egység, a községek a vízcseppek, melyek szívébe életet hordanak (…) Tanácskozzék (e községháza) nagytermében mindenkoron egy oly képviselő-testület, amely feladata magaslatán áll. Ne vágyakozzék a tagok sorába az, aki csak hiú címnek veszi a megbízatást, hanem kötelességnek, melyet becsülettel le kell róni.”

Rátkay nevét népszínműíróként és költőként is ismerték – s nem csak Dunaföldváron. Szépirodalmi munkásságáért 1908-ban a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Hírnevét mutatja, hogy a Pünkösdi királyság című színművében, amelyet 1888-ban mutattak be a budapesti Népszínházban, Katica szerepét a nemzet csalogánya, Blaha Lujza játszotta. A műkedvelő színjátszásáról híres korabeli Dunaföldvár sokat köszönhet Rátkay Lászlónak. Leghíresebb munkája a Felhő Klári című népszínmű volt, amellyel dicséretet és 100 arany pályadíjat is nyert a színháztól. A háromfelvonásos alkotás zenéjét Erkel Elek, Erkel Ferenc fia szerezte, a darab premierjét 1886 áprilisában tartották. Adatok vannak, hogy Dunaföldváron 1890-ben láthatta a közönség. A lírikus Rátkay költészetében a Petőfi-hagyományokat követte. Néhány verse országos feltűnést keltett. A Petőfi Társaság által kiadott verseskötetének jó néhány darabja szájhagyomány útján vált ismertté, az egész országban énekelték.

Tiszteletére díszközgyűlést tartottak

1927. június 12-én az Egyenlőségi Körben Rátkay László tiszteletére díszközgyűlést tartottak, közéleti működésének ötvenéves jubileumát ünnepelték.

„Az ősz költő meghatva köszönte meg az ünnepeltetést, mondván, hogy összegyűjtött költeményeit az Egyenlőségi Körnek fogja ajánlani hálája jeléül” – írja a korabeli Tolna megyei Újság.

Rátkay László tehát igazán tevékeny közéleti ember, temperamentumos szónok, pályakoszorúzott színműíró, népszerű népdalszerző volt, kiváló hírlapírói tevékenységet is folytatott. Megérdemelné, hogy Dunaföldvár lakói 2018 októberében emlékezzenek rá.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában