Afrika-műveltségi verseny

2018.11.29. 11:00

A kétszáz évvel ezelőtt született névadóra emlékeztek a diákok

Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték névadójuk, a híres Afrika-kutató 200. születésnapját a dunaföldvári Magyar László Gimnázium diákjai és tanárai, valamint a város és intézményeinek vezetői.

L. Mészáros Irma

Dunaföldvár Az 1818. november 13-án született Magyar László gyermekéveit Dunaföldváron apai nagyszüleinél töltötte, s itt kezdte meg tanulmányait a Templom utcai Nemzeti Oskolában. Innen kapta az első ismereteket a fekete földrészről, s innen indult további tanulmányaira: Kalocsára, majd a fiumei tengerészeti akadémiára, aztán dél-amerikai és afrikai felfedezőútjára. Az onnan írt tanulmányai alapján a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Az 1952-ben alapított helyi gimnázium a diákok szavazata alapján az 1956/57-es tanévben vette fel Magyar László nevét. Azóta évente megemlékeznek a névadó születésnapjáról. A városban híven őrzik a geográfus emlékét. Nevét a gimnáziumon kívül a belőle kivált szakiskola is viseli. A Fafaragó Galériában látható a Mesebeli Afrika-kiállítás. A Templom utcai iskolai emléktáblán kívül most végre a Kossuth téri lakóhely falán is táblát avattak. 1988 óta a várudvaron látható Mészáros Mihály Munkácsy-díjas szobrászművész impozáns Magyar László emlékszobra: az Afrika sziluettje előtt álló, kezében papírtekercset tartó alak azt üzeni: „Én mindig szent kötelességemnek tartottam édes Hazám javát és díszét a tőlem kitelhető minden módra előmozdítani.” Ez az egész alakos emlékmű – Livingstone és Stanley mellett – a harmadik Európában, amelyet Afrika-kutatónak állítottak. A városban rendeztek már országos Magyar László-versenyt és nemzetközi Afrika-konferenciát is.

Népszerű volt a verseny – az első kategóriában tíz csapat indult
Fotók: L. Mészáros Irma

Most a bicentenáriumi programsorozat keretében a gimnáziumban Afrika-műveltségi versenyt tartottak két kategóriában. Az iskola diákjai és meghívottként a szomszédos település, Bölcske, a dunaföldvári Beszédes József Általános Iskola, valamint a Magyar László apjához kötődő Csongrád megyei kis település, Öttömös háromfős csapata is számot adhatott az afrikai kontinens ismeretéről, Magyar László életéről és munkásságáról.

A 7-8. osztályosok kategóriájában a verseny győztese a hetedikes gimnazista Stingli Péter – Szabó Márton – Vajai Lilla trió lett, a 9–12. osztályosok között immár negyedik alkalommal a Krisztián Kamilla – Pálfi Anna – Simon Gábor összetételű csapat nyert. A díjazottak az elismerő oklevelet és a könyvjutalmat a várudvaron tartott pénteki ünnepélyen vehették át. Ezen a megemlékezésen Magyar László életútját, személyiségét, munkásságának jelentőségét Bognár Zoltán nyugalmazott középiskolai tanár méltatta, aki maga is ebben a gimnáziumban érettségizett. Köszöntötte az ünneplőket a város polgármestere, Horváth Zsolt, aki példaként állította a mai diákok elé Magyar Lászlót: példaként arra, hogy Magyar László mert nyitni a világra, s igyekezett minél több új ismeretet, tudást szerezni. Meghatóan csendült fel Pataki Zsófia szép énekhangján az Elindultam szép hazámból című ének a Dunaföldvárról útnak indult, s hazájába soha vissza nem tért Magyar László szobra mellett.

Djembe dobon is játszhattak a gimnáziumban, még Berényi Péter testnevelő tanár is kipróbálta

A koszorúzás után a gimnazisták gazdag és magas szintű előadásokból választhattak. Az osztálytermekben ezen a délelőttön tudósok, kutatók, utazók álltak a diákok elé. Dr. Kubassek János nemzetközi geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum Igazgatója Magyar László utazásairól, tudományos életművéről, felfedezéseiről beszélt. Szilasi Ildikó Hermina Afrika-szakértő a 2012-ben megtett expedíciójáról számolt be, amelynek során csaknem tízezer kilométert tettek meg Magyar László útvonalán Angolában és Kongóban, keresve telepét és sírhelyét. Huszti Zsolt, a Magyar Földrajzi Társaság Duna-völgyi Területi osztályának elnöke vetített képes előadásával utazásai különleges élményeit osztotta meg a diákokkal. Dr. Biernaczky Szilárd docens, a Magyarországi Afrika – Dél-Afrika Társaság elnöke Magyar László „fortunája” itthon és külföldön címmel tartott előadást. De érdekességeket hallgathattak a diákok dr. Bajmóczy Péter egyetemi docenstől Magyarország népesedésének alakulásáról, Tóth-Szöllős Andrástól a mozgóképvetítés történetéről, dr. Reisinger János irodalomtörténésztől a kisversek költészetéről, és dr. Kiss Árpád gyógyszerésztől a maláriáról, s annak Shakespeare műveiben való megjelenéséről. Ráadásul a délelőtt folyamán djembe dobon is játszhattak néhányan egy szenegáli zenész-táncművész, Abdoul Camara irányításával.

Az Afrika-műveltségi verseny második kategóriájának győztesei: Pálfi Anna, Krisztián Kamilla, Simon Gábor

Pár napra különleges világgá alakult a gimnázium folyosója, ahol afrikai hangulatot teremtettek a kiállítással, s bemutatták Magyar László életének és munkásságának legfontosabb dokumentumait, térképeit.

Tartalmas programokkal tisztelegtek a gimnazisták Magyar László emléke előtt.

A néhai dr. Krizsán László történész, a dunaföldvári Magyar László-kultusz egykori patrónusa 1985-ben ezt írta az iskola emlékkönyvébe: „Egy afrikai törzs, az elmolo hite szerint a jó emberek haláluk után csillagként világítanak.” Ha hihetünk ebben, Magyar László csillaga Dunaföldvár felett ragyogott e napon is.

Magyar László élettörténete

Magyar Imre öttömösi földbirtokos törvénytelen fia volt. Az elemi iskolát Dunaföldváron, a gimnáziumot Szabadkán és Kalocsán járta, a legfelső osztályt (poetica) pedig a pesti piaristáknál fejezte be (Horváth László néven). 1842-ben Fiuméba ment, ahol a tengerészeti iskolát elvégezve 1843-ban tengerészkadét lett. Különböző hajókon szolgálva bejárta a Karib-tengert. Főleg rabszolgaszállító hajókon szolgált Madagaszkártól a Nyugat-indiai szigeteken át Havannáig. 1845-ben La Plata állam flottahadnagya lett La Plata és Uruguay háborújában. Dél-Amerika belsejébe tervezett felfedezőutat, és ehhez a Magyar Tudós Társaságtól kért anyagi támogatást. Mivel ezt nem kapta meg, Dél-Amerika helyett Afrikát vette célba.

Az első afrikai utazása: az Atlanti-óceán partjára visszatérve a part mentén 1848. december 9-én jutott el Benguelába. Második nagy belső-afrikai útja 1852 májusától 1854 közepéig tartott. A Cubango folyó és az Okavango-mocsár vidékét kutatta, ahol egy addig ismeretlen népet, az általa mukankála néven nevezett angolai busmanokat fedezte fel. A harmadik utazása a Zambézi folyamrendszerét és a Kuanza mellékfolyóit kutatta, amikor karavánját megtámadták, és megsebesült. Felépülve két fiát Mosszamédeszbe vitte a missziós iskolába, ő pedig visszatért Benguelába, és ott is halt meg. (Wikipédia)

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában