Hazájuknak tekinthetik mostantól az országot

Nagy boldogság mind az újdonsült állampolgárok, mind a város számára a mai nap – mondta Cserna Gábor ünnepi beszédében. Azzal, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a honosítási okiratokat, már csak az ünnepélyes eskütétel választja el a megjelenteket attól, hogy teljes jogú magyar állampolgárokká váljanak. A polgármester hozzátette, az újdonsült állampolgárok mától hivatalosan is részesei lettek annak a nyelvnek, kultúrának és örökségnek, amely meghatározza nemzeti identitásunkat. Ezt hangsúlyozta az a képes-zenés összeállítás is, amit a jelenlevők együtt tekintettek meg hazánk nevezetességeiről az ünnepélyes eskütétel előtt.

Miután az eskü szövegét Cserna Gábor vezetésével elmondták, érvénybe lépett magyar állampolgárságuk, és megkapták az ezt igazoló oklevelet, valamint az új személyi igazolványukat is.

A Himnusz és Wass Albert Üzenet haza című versének meghallgatása után ünnepélyes koccintás következett, majd a felszabadult, immár magyar állampolgárok családtagjaik, barátaik társaságában még egy-egy csokor virág átvétele vagy egy fénykép készítése erejéig elidőztek a házasságkötő teremben. Október 4-től a honfitársaink körében köszönthetjük Tuzok Istvánnét, Marozsi Patríciát, Dima Istvánt, Tamási Andrásnét, Huatyuk Eleonora Ivanyivnát és Vasko Olenát is.

Közülök mindannyian beszélnek magyarul, itt élnek, dolgoznak és alapítottak családot közöttünk. Romániából és az (egykori) Szovjetunió területéről származnak, és immár hazájuknak tekinthetik Magyarországot.

Vasko Olena azt mesélte lapunknak, hogy több mint tíz éve él Magyarországon, szeret itt lenni, nem is tervezi a visszatérést Ukrajnába. Közgazdászként dolgozik, férje magyar és van egy gyermeke is, aki szintén magyar állampolgár. Olena nagyon várta már ezt a napot, és bár jól beszéli a nyelvet, azt mondja, sokkal nehezebb a magyar, mint az orosz, és még mindig akadnak nehézségei vele, de, amint barátnője, aki elkísérte a nagy napon meséli, Olena nagyon igyekszik. Üdvözöljük őt is és mindnyájukat a magyarok között.

A honosításról

Az 1993. évi LV. törvény rendelkezései szerint a főszabály az, hogy „az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt” teszi le a kérvényező. Az esküben vagy fogadalomban (a két szöveg egyenértékű) megígéri, hogy Magyarországot a hazájának tekinti, képességei szerint szolgálja és alaptörvényét, valamint jogszabályait tiszteletben tartja. Leggyakrabban határon túli magyarok, Délvidékről, Kárpátaljáról, Felvidékről vagy Erdélyből érkezők kérvényezik a magyar állampolgárságot, de ritkábban akadnak más nemzetiségűek is.