Az odafigyelés mellett két érzékelő is segíthet a fűtési szezonban

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint az elmúlt hat évben tizenhétről csaknem hetven százalékra nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol a mérgező gáz miatt riasztott tűzoltóegység szén-monoxid-érzékelőt talált. A számokból az is kiderül, hogy olyan ingatlanban, ahol használtak riasztó eszközt, egy ember sem vesztette az életét. A balesetek tehát megelőzhetőek, ennek ellenére minden évben áldozatokat szed a mérgező gáz.

Az elmúlt fűtési időszakban, vagyis 2017. október 15 – 2018. április 15. között Fejér megyében huszonkilenc szén-monoxiddal kapcsolatos bejelentés érkezett a katasztrófavédelemhez. Az esetek felében a tűzoltók kimutatták a mérgező gáz jelenlétét a levegőben. Szén-monoxid-mérgezés miatt januárban Székesfehérváron egy férfi életét vesztette, tizenöten pedig kórházba kerültek az előző fűtési szezonban. Természetesen csak a megfelelő minőségű szén-monoxid-érzékelők tudják funkciójukat betölteni, és az is fontos, hogy a készüléket a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítsük. Fontos tudni, hogy ezeknek az érzékelőknek is van szavatossági idejük: öt-hét év után le kell cserélni azokat. Ezért a már meglévő szén-monoxid-érzékelők gyártói utasítását se felejtsük el ellenőrizni, és a tavalyi elemeket cseréljük ki újakra.

A lakástüzek száma nagyban függ az időjárástól. A statisztikák szerint a fűtési időszakban megemelkedik az ilyen esetek száma, hiszen az emberek több időt töltenek otthon, gyakrabban főznek, és fűteni is kell. Fejér megyében évente átlagosan kétszázharminc lakásban keletkezik tűz, többségük valamilyen nyílt lánggal összefüggő tevékenység végzése közben, mint például a fűtés, a sütés-főzés és a dohányzás. Az elmúlt egy hónapban – ahogy a hűvösebb éjszakák beköszöntöttek – átlagosan minden második nap olyan lakástüzeknél avatkoztak be a tűzoltók, amelyek a fűtéssel hozhatóak összefüggésbe. Országosan is elmondható, hogy a lakástüzek többsége emberi mulasztásra vezethető vissza, amiből viszont az következik, hogy megelőzhetőek lennének. Azokban a lakásokban, ahol füstérzékelő van, nem alakul ki komolyabb tűz, hiszen ezek a készülékek átlagosan egy percen belül jeleznek, így a lángokat már kialakulásukkor meg lehet fékezni. Riasztásukkal az alvó embert is felébreszthetik, nagyobb esélyt adva a menekülésre.

A fűtési szezon kezdetekor fontos a fűtőberendezések és a kémények állapotát is felülvizsgálni. Egy elkoszolódott kazán teljesítménye romlik, működése veszélyt jelent. Fontos, hogy csak olyan tüzelőanyaggal fűtsünk, amelyet a fűtőberendezés gyártója előírt. Emellett a kályhában vagy kazánban tilos háztartási hulladékot égetni, hiszen azzal a környezetet szennyezzük, ráadásul fokozódik a korom- és kátránylerakódás a kémény belsejében, szűkül a füstelvezető belseje. A kémény belső falára lerakódó és egyre vastagodó kátrány- és koromréteg a fűtés során izzani kezdhet, akár meg is gyulladhat, végső soron kéménytűz alakulhat ki, a lángok pedig hamar továbbterjedhetnek a lakás többi részére is. Fűtés alkalmával a tűzvédelmi használati szabályokról se feledkezzünk meg. A kazánok, kályhák, kandallók közvetlen közelében ne tároljunk éghető anyagot, tűzifát, papírt. Sok esetben a fűtőberendezésekből kipattanó szikra okoz lakástüzet.

Vezető képünk illusztráció.