Löszfalak állagáról is szó volt a fórumon

Dunaújváros Részletes talajmechanikai vizsgálatok nyomán változtatna a Rácdomb és a Táborállás rendezési tervein a polgármesteri hivatal, hangzott el azon a lakossági fórumon, amelyet tegnap délután rendeztek a Pentele klubban. Ahová meglepően sok érdeklődő polgár ment el, szemben az ilyen fórumok általánosnak mondható gyakorlatával, amikor alig egy-két érdeklődő árválkodik a teremben. A fórum fontossága abban állt, hogy a tervezők javaslatait a lakosok véleményével kiegészítve terjesztik majd a szakhatóságok, majd az állami főépítész, végül az ügyben döntő városi közgyűlés elé.

Előbb Nemesánszky Ildikó, a rendezési terv tervezője ismertette a változtatások lényegét. E szerint geotechnikai problémák miatt a Rácdombon ugyanúgy, ahogy a Táborálláson érvényben van és a tervezett változtatások után is érvényben marad: három zónát jelölnek ki. Az életvédelmi szempontból veszélyes zónát, ahol semmiféle építés nem lehetséges, a korlátozási zónát, ahol az adott telek tulajdonságaitól függően szabad vagy nem szabad építeni, és az általános területet, ahol még mindig ki kell kérni a geotechnikai szakértő véleményét.

A tervező hangsúlyozta: a Rácdomb története is bizonyítja, hogy ezek a löszképződmények ezer évek óta léteznek, mégis viszonylag kevéssé mozogtak, amíg az emberi beavatkozás el nem érte azokat. Elsősorban a nagy mennyiségű öntöző- és szennyvíz, a tiltott szikkasztók, valamint bizonyos növények telepítése jelent veszélyt a löszre.

Ami a Táborállást illeti, ott alapjaiban változatlan maradt a 2010 utáni besorolás. Nagyon részletes szakvélemény alapján határozták most meg, hogy hol lehetséges üdülőterületből lakóterületté változtatni egy telket: kevés helyen. Sokszor az utca egyik felén szigorú tilalom van érvényben, a másikon nem. Érdekes, hogy a szakértők sem egységesen ítélik meg a földmozgásokat és az azokat kialakító veszélyeket. Egy mostani szakvélemény például kifejezetten kéri, hogy beton támfalak ne épüljenek, mert a csapadékvíz nem tud kifolyni a talajból, és az egész műtárgy egyben megmozdul!

A kérdések között a legnagyobb figyelmet talán az keltette, amelyikben az egyik érintett lakó felvetette: a Hajós utca és az Üdülősor bizonyos részeit vonják ki a korlátozások alól, mivel ott a talaj nem mozog, nem is nedvesedik, szerinte indokolatlan a tilalom. Szabó Imre városi főépítész tájékoztatta, hogy kérelmet lehet benyújtani az önkormányzathoz, és ha a közgyűlés támogatja ezt az elképzelést, akkor megkezdődik a módosítási eljárás. Mivel a kezdeményező magas életkorára való tekintettel közölte, hogy ő már semmiféle kérelmet nem nyújt be sehova, a jelen lévő Hingyi László, a környék önkormányzati képviselője vállalta, hogy egyeztet a lakókkal, majd önálló képviselői indítványként benyújtja ezt a javaslatot.

Volt, aki azt kérdezte: mennyiben igazságos az a terv, amelynek értelmében helyenként lerézsűznék a függőleges löszfalakat, ami viszont a kis telkek megszűnését jelentené gyakorlatilag. Tanulságos volt a főépítész válasza: valóban volt ilyen terv, ez lett volna a táborállási védműrendszer II. üteme, uniós pénzből – ám az I. ütem után befejeződött az EU költségvetési időszaka, a következőben pedig már nem írtak ki ilyen pályázatot parti védművekre...

Érdekes kérdések és válaszok

A fórum egyik érdekes kérdése és válasza volt, hogy mikorra számíthatnak a Táborállás lakói a szennyvízvezeték kiépítésére?

A főépítész elmondta, hogy három ütemben készül a közmű: az elsőben kiépül a fő gyűjtő gerincvezeték a Magyar úton, a másodikban a volt szovjet laktanyával szemközti északi lakópark szennyvízhálózata készül el, a harmadikban pedig a Táborállásé. Vagyis évente egy ütemmel számolva 2021-re számíthatnak a közműre az ottlakók.

Arra a felvetésre, hogy nem lett volna célszerűbb a veszélyeztetettebb Táborállást előrébb venni, az volt a válasz: egyrészt az északi lakópark felől most lefolyó csapadék- és szennyvíz is a Táborállást veszélyezteti, másrészt a lakóparkban nagyobb a lakósűrűség, tehát több szennyvíz keletkezik: ez is ok.