Fehér Zsolt az újvárosi futsal sikerkovácsa

Főiskolás koromban ismerkedtem meg a futsal sportággal. Az akkor induló dunaújvárosi csapat 1-2 edzésére is ellátogattam, de hamar bebizonyosodott, nem ütöm meg a szintet. Ezt követően néhány évig, pusztán a TV-közvetítéseken keresztül követtem a történéseket.

Később mikor médiamunkásként „kötelezővé” vált az események figyelése, bejelentették: új edző veszi át a helyi egyesület irányítását. Ő volt, Fehér Zsolt.

Elsőre szimpatikus „pali” volt. Bár ebben nyilván szerepet játszott az is, hogy hasonló fizimiskával rendelkezünk. Később -túllendülve a külsőségeken- volt szerencsém vele többet is beszélgetni. Szigorú, de következetes, ugyanakkor rendkívül közvetlen embert és szakembert ismerhettem meg a személyében.

Az évek múltával ez mit sem változott, az első hívásomra jelezte, örömmel áll rendelkezésemre.

A kezdetek

Kezdjük az elején. Hogyan kerültél kapcsolatba a futsallal?

- Hú, ez már nagyon régen történt. Még 1997-ben, amikor az akkori Rubeola vezetői kerestek meg, hogy a nagy-pályás labdarúgás mellett próbáljam ki a futsalt is. Nagyon megtetszett, és az abban az évben induló magyar elsőosztályú bajnokságban már játékosként be is mutatkoztam. Onnantól számítható az én játékoskarriem.

Igaz, volt néhány kisebb kihagyás is, más elfoglaltságok, például család miatt, nem tudtam annyit a futsallal foglalkozni, de az elmúlt 10 évben minden napomat ez a sportág, ez a szerelem tölti ki.

Először játékosként szerepeltél. Később lettél edző. Mennyire volt tudatos a váltás?

- Ez egy súlyos sérülésnek köszönhető. 2007-ben történt egy keresztszalag szakadás, amiből nem úgy épülte fel ahogyan kellett volna. Így nem tudtam folytatni sem a nagy-pályás labdarúgást, sem pedig a futsalt, mint játékos. Akkor a Ferencváros tulajdonosa Németh Péter kért meg arra, hogy csatlakozzam a klubhoz.

Először mint pályaedző kezdtem el dolgozni, majd másfél év múltán, mint vezetőedző vettem át a klubbot. Szerencsére már a második évben egy nagy sikert tudtunk elérni, ugyanis a 2010-11-ben bronzérmet szereztünk az NB1-es bajnokságban.

A sportág úttörője

Számtalan sikert értél már el, voltál az „Év edzője” is. Mire vagy a legbüszkébb?

- Sok olyan dolgot sikerült szerencsére elérni aminek tudok örülni. Mondhatnék akár egy mérkőzést, akár egy megszerzett érmet.

Az biztos, ha megkérdezel bárkit, aki valaha sporttal foglalkozott, mi a legnagyobb vágya, azt fogja válaszolni, hogy a válogatott szintre szeretne eljutni. Nekem ez szerencsére megadatott, én edzőként az utánpótlás válogatott élén, mint szövetségi edző, több sikert is magaménak mondhatok.

Nyertünk az UEFA által kiírt tornát, több visegrádi tornát. Amiért számomra ezek kiemelt jelentőséggel bírnak, az-az, hogy mielőtt én szövetségi edző lettem, 13 évig nem sikerült semmit sem nyernie a magyar csapatoknak nemzetközi szinten, míg nekem ezt már az első évemben sikerült abszolválni.

Kimondva kimondatlanul Magyarországon a sportág úttörőjének számítasz, hiszen a kezdetektől aktív szereplője vagy a „futsaléletnek” felnőtt és utánpótlásszinten egyaránt. Mennyit változott ez idő alatt a sport?

- Azt veszem észre, hogy rohamosan fejlődik a futsal. Évről-évre változik, finomodik. Az én meglátásom szerint egyetlen nagy áttörés hiányzik, holott azt el kell mondanom, nagyon jó hazai bajnokságunk van, illetve olyan utánpótlásrendszerünk ami másutt nincsen.

Mégis az igazi áttörést talán az hozhatná el, hogyha teljesen különválasztanánk a futsalt a labdarúgástól. Akkor tudna még több profi becsatlakozni ebbe a sportágba. Abból pedig profitálnának a klubok, és nyilván a válogatott is.

Dunaújvárosban

Honnan jött az ötlet, hogy Dunaújvárosban folytatod a karriered?

- Három éve kerültem be a vérkeringésbe, de a kapcsolatom az újvárosi futsallal, jóval korábbról datálódik. Négy és fél évvel ezelőtt, még az NB2-ben egymás ellen játszott a Dunaújváros és a Dunakeszi. Én akkor még a másik csapatot erősítettem.

A mérkőzés után nagyon lehangolt volt Budavári Árpád a dunaújvárosi csapat egyik vezetője, de mondtam neki, hogy ne csüggedjen, mert nagyon jó csapata van, és egy kis finomhangolással, munkával feljuthatnak az NB1-be.

Ezt követően elindult az együttműködés, megkértek, hogy tartsam rajta a szemem a csapaton. A következő évben már a szakmai munkába is belefolytam. Ennek köszönhetően sikerült kiharcolnia a csapatnak az NB1-be jutást.

Majd egy év múlva vezetőedzőként vehettem át a csapatot. Ennek már három éve. Az első kettő nagyon mozgalmas volt. Jó eredményekkel, sikerekkel, sok nézővel.

A tavalyi évben azonban jött a váltás.

- Igen, a tavalyi évet a válogatott mellett töltöttem, ugyanis a főtitkár úr nem engedte, hogy a szövetségi edzői pozícióm mellett klubcsapatnál dolgozzam, de teljesen nem szakadtam el, hiszen tartottam a vezetőkkel és a játékosokkal is a kapcsolatot.

Most pedig megint egy olyan fordulatot vett a dolog, hogy vissza tudtam jönni, ide aminek rettenetesen örülök.

Fehér Zsolt első érája alatt, szinte kivétel nélkül a dobogón zárt a csapat. Tavaly volt egy kis visszaesés. Most visszatér az aranykorszak?

- Amikor három évvel ezelőtt megegyeztem a vezetőkkel, akkor egy olyan koncepciót dolgoztunk ki, hogy jó lenne, ha a csapat ennek a ciklusnak a végén a dobogón végezne. Szerencsére ezt már az első évben sikerült teljesíteni. Emellett a ezüstérmesek lettünk a Magyar Kupában, és mi adtuk a bajnokság gólkirályát és a legjobb kapusát is.

A következő évről úgy gondoltuk hogy nagyon nehéz lesz, ami igaz is volt, de sikerült jó szezont futni, sőt a sérülések és az eltiltások ellenére is sikerült befutni a második helyre.

A harmadik évben gondoltam azt, hogy talán a bajnoki cím is meglehet. Bár a realitás nem ez volt, hiszen egy Győr, vagy Berettyó, akik nagyobb költségvetéssel több edzésszámmal tudnak dolgozni azért előttünk voltak. Ennek ellenére bíztam a kiugró szereplésben, de jött a váltás, ennek ellenére a csapat be tudott jönni tavaly a negyedik helyre amire én nagyon büszke voltam, akkor is ha azt nem az én vezetőedzőségem alatt érték el.

Te visszatértél, de személyi változások történtek. Mi várható a következő szezonban

- A sportág folyamatosan fejlődik. Személy szerint nem örülök annak a Győr megszűnt, és nem fog indulni, hiszen ellenük mindig nagy kihívás volt játszani.

Vannak olyan csapatok, mint a Berettyó, vagy a Veszprém, Szombathely ezek az együttesek nagyon megerősödtek. A vezetők mindenhol kitettek magukért, és olyan játékosokkal töltötték fel a keretüket, akik nagyon magas szintet képviselnek.

Érzésem szerint jó csapatunk lesz, a magot sikerült egyben tartani. Kettő olyan játékossal erősödik a csapat akikkel már dolgoztam, az egyik Klacsák Bence, a másik pedig Sáhó Kristóf aki Győrből érkezett, és az utánpótlás válogatottnál sokat szép eredményt értünk el együtt.

Úgy gondolom ez a csapat a dobogóért fog küzdeni, annak ellenére, hogy az általam említett csapatok anyagilag és infrastrukturálisan is jobb helyzetben vannak.

Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?

- Amikor idekerültem ide is költöztem, mert tetszik a város, jó kapcsolatokat tudtam kialakítani az emberekkel, a szurkolókkal egyaránt. Sportemberként és szurkolóként pedig fontosnak tartom, hogy az Újváros jól szerepeljen, eddig is jártam, és eztán is fogok majd menni a labdarúgó mérkőzésekre, kézilabdameccsekre. Szeretem ezt a várost.