A golyóstoll születése – magyar szál

Bíró László József (spanyolul Ladislao José Biro) hosszú kort élt meg, hiszen 1899. szeptember 29-én született Budapesten, és nyolcvanhat évesen, 1985. október 24-én halt meg Buenos Airesben. Világhíressé a golyóstoll tette, de voltak más találmányai is, újságíró és festőművész is volt egyben.

Legfőbb találmánya újságírói pályájához kapcsolódik. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.

Néhány évvel ezelőtt egy olasz folyóirat hasábjain a következő történet jelent meg a golyóstoll feltalálásáról: „Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az előtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát, és továbbgurulva nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete…”

Önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent „Csendes forradalom”-ban így reagált a fantázia szülte történetre: „Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős… csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz.” Az önéletrajzi regényben így vallott a találmány megszületéséről: „Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját… Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron.”

Először egy nagy méretű toll hegyeként alkalmazott golyót – ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatta – később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak.

Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége.

Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. Nem sokkal utána, 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat.

A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be, ugyanis 1938-ban elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, és Bíró ezek elől Párizsba menekült. Egy argentin, Agustin Pedro Justo, akivel már külföldön ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a külképviseleten, ahová beutazási engedélyért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök.

Argentínába vándorolva, 1940-től önállóan kísérletezett. Ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. Argentínában benyújtott találmányára 1943. június 10-én kapott szabadalmat. Az első rendszeres eladásra gyártott golyóstollakat 1945-től Eterpen néven árusították (New Yorkban, 12 és fél dolláros áron – mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint). Az új íróeszköz – Biropen néven – gyorsan elterjedt az egész világon – először Angliában. A golyóstoll számos országban ma is Bíró nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul néha biro-pennek hívják.

Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. Már 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt. A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat a Bic napjainkig nagy mennyiségben forgalmazza. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. A golyóstoll már életében halhatatlanná tette feltalálója nevét. Argentína legnagyobb feltalálójának ismerte el Bírót, az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

A második világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színre lépése jelentette. Ők egy év alatt három és fél millió darabot adtak el a (Moholy-Nagy László által tervezett és még ma is kapható) Jotter golyóstollból, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárdnál több golyóstollat adtak el. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.

(Forrás: wikipedia.hu)

A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, amely a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát, és függőlegesen kellett tartani azokat, ami kényelmetlen írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, amely ír – ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László.

Mintegy száz egyéb szabadalom

Bíró Lászlónak más jellegű újításai is voltak, mintegy száz találmányára kapott szabadalmat. Automata sebességváltója szabadalmát a General Motors vette meg. A gyár azonban a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg. Az 1930-as években olyan mosógépet népszerűsített, amelynek működtetéséhez a konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát.

Ismert találmányai még a termikus berendezés, fertőtlenítő golyócska, klinikai termográf, sérthetetlen zár, palackcímke-nyomtató, függönytartó, eljárás fenolgyanták előállítására, ampullanyitó, eljárás acélrudak ellenállásának növelésére, dezodor, nyomdai tükör, berendezés energia nyerésére tenger hullámaiból, fehérje, együtemű belső égésű motor, gázok frakcionálása molekuláris és izotóp rendszerekben.