Sikeres magyar expedíció az Albán nádasokban

A KME által kiadott közlemény szerint a négy, jelentős emberi beavatkozásnak is kitett helyszínen elvégzett vizsgálatok eredményei jól szemléltetik, hogy ezek a területek rendkívül fontos telelő- és táplálkozóhelyei a vonuló énekesmadaraknak.

Az elmúlt tizenhat év alatt magyar madarászok harmincöt alkalommal végeztek gyűrűzéseket a Balkán-félszigeten. A munka célja a fülemülesitke vonulásának, telelésének minél pontosabb megismerése, és ezáltal a mediterrán térség egyre fogyatkozó és veszélyben lévő nádasainak feltérképezése, s az adatok alapján bizonyíthatóan a madárvonulásban kulcsfontosságú szerepet betöltő területek védelem alá helyezése.

- Eredményes expedíciót tudhatunk magunk mögött – számolt be Németh Ákos, az expedíció vezetője. – Ötven magyar önkéntes összesen 20 ezer kilométert tett meg, és a múlt év október 20. és november 4. között 2647 madarat látott el egyedi jelölőgyűrűvel Albánia négy megmaradt nádasában. Ezen madarak kicsit több mint 20 százaléka a kutatásunk célját képező fülemülesitke volt, amelyek közül 40 példány már viselte a Kárpát-medencében kapott gyűrűt.

- A fülemülesitke vizes élőhelyekhez köthető faj – tette hozzá Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője, a Birdlife tisztségviselője, aki évek óta önkéntesként vesz részt a kutatásokon. – Jó indikátora a megőrzésre érdemes nádasoknak. A kutatás kapcsán nyert adatok lokálisan is tudják segíteni a természetvédelmet. Az expedíció sok új információt nyújt az értékes területek megismeréséhez. Kíváncsi lennék arra is, hogy más fajok esetében mit mutatnak ezek a nádasok.

Albániában 2014-ben kezdődött meg a munka, amelynek során felvették a kapcsolatot az AOS (Albanian Ornithological Society) természetvédelmi civil szervezettel, és 2016-tól már közös gyűrűzési akciókat és élőhelyfelmérő területbejárásokat tettek az angliai székhelyű Rufford Alapítvány támogatásával.

A 20. században a tengerparti nádasok jelentős része megszűnt vagy kritikus méretűre zsugorodott. A máig megmaradt nádasokat napjainkban is számos veszély fenyegeti. A forró és szárazabb nyarak következtében egyre gyakrabban száradnak ki a nyári-őszi vonulási időszakra. A szárazodás következményeként a nádasokat gyakran túllegeltetik, ezzel tovább csökkentve azok területét. A fokozódó turizmus szintén komoly veszélyeztető tényező. A nagy profittal kecsegtető beruházások, a tengerparti építkezések nem kímélik a látszólag értéktelen – ráadásul a nyári időszakban rengeteg szúnyogot kibocsátó – náddal borított tengerparti lagúnákat sem. Pedig Közép- és Észak-Európa vonuló nádi énekesmadarai számára a Balkán és a Mediterráneum vizes élőhelyei fontos pihenő- és táplálkozóhelyül szolgálnak. Még a sokszor kisméretűnek gondolt, jelentéktelennek tűnő nádasok is fontos „lépőkövek” a vonuló madarak számára.

2017-ben négy helyszínt vizsgáltak Albániában (Orikum, Rruskhull, Tale, Cas), egyet Horvátországban (Neretva), valamint magyar kutatók idén is besegítettek a horvátországi Vranskó-tavi gyűrűzőállomás munkájába.

- Meglátásunk szerint Orikum az egyik legértékesebb nádas élőhely, megálló Görögország felé és pihenőhely az Olaszországba igyekvő madarak számára is – hívta fel a figyelmet az expedíció vezetője. – Az Orikumban visszafogott Tale nádasában kilenc nappal korábban jelölt fülemülesitke jól példázza, hogy a vonulás során elengedhetetlen az ilyen „lépőkövek” megléte a madárvonulási útvonalakon.

A történet itt természetesen nem ér véget!

A Natura 2000 területek kijelölése jelenleg is napirenden van Albániában. A tárgyalásokon ott van az AOS vezetősége, és a legutóbbi ülésen, novemberben, az expedíció által szolgáltatott adatok alapján és a KME kérésére az orikumi nádas is bekerült ebbe a listába.

Az élőhely-kutatásokat szorgalmazó Rufford februári konferenciájára hívta meg az egyesületet Montenegróba, hogy az eddigi eredményeikről hírt adjanak, és a szélesebb szakmai publikum előtt is részletekbe menően beszámoljanak róluk.

- A Birdlife-nak jelenleg nincs partnere Albániában, de az AOS jó eséllyel pályázhat erre a posztra, miután a horvát, szerb, macedón és montenegrói partnereink a hálózat teljes jogú tagjaivá válnak – folytatta Halmos Gergő. – A térségben Albánia és Bosznia az, ahol logikus következő lépésként mindent megteszünk, hogy segítsük erős madárvédelmi szervezetek kialakulását. Ebben már eddig is segítettek a kutatóutak és az ennek köszönhetően kialakult együttműködés. Ez volt az első, Albániát átfogó kutatásunk. A számok azt mutatják, hogy jó nyomon vagyunk, ugyanakkor azt is elárulják, hogy jövőre jó lenne már egy héttel korábban a helyszíneken tartózkodni, hogy „megcsípjük” a sitke vonulási hullámának csúcsát.

A szakember hozzátette: örülnek az elért eredményeknek és dolgoznak tovább, hogy ezek a területek a nekik kijáró természeti védelemben részesüljenek és még sokáig, legalább jelen formájukban megmaradjanak.