Mesterségesen szintetizált és természetes cukorpótlók

A Magyarországon használt édesítőszereket két nagy csoportba kell osztani: léteznek a mesterségesen előállított, szintetikus édesítők és a természetes forrásból származó cukorpótló vegyületek – kezdte a magyarázatot Mészárosné Jaskó Enikő dietetikus. – A mesterséges édesítőknek nincs kalóriatartalmuk, és édesítő hatásuk sokszorosan felülmúlja a természetes cukorvegyületekét.

Mivel mesterséges anyagokról beszélünk, ezért használatba kerülésük óta többször felvetődött, hogy rákkeltő hatásúak, illetve egyéb veszélyeket rejtenek magukban. Néhány éve éppen az aszpartámról terjedt el, hogy idegméreg, ezért sokan nem vettek olyan üdítőket vagy termékeket, amelyeket ezzel édesítettek. Az aszpartám pont az egyik legalaposabban vizsgált élelmiszer-adalékanyag.

Érdemes tudni, hogy ezeket a szereket rendszeresen vizsgálják, újabb és újabb kutatásokat végeznek velük kapcsolatban, így a szakember szerint a piacon elérhető összes édesítőszer használata teljesen biztonságos. A napi maximális bevitelre természetesen oda kell figyelni.

- Az édesítőszerek elsősorban a cukorbetegek számára jelenthetnek alternatívát. Az energiamentes vagy csekély energiatartalmú édesítők pedig a fogyókúra részei lehetnek. A hatásmechanizmusuk része, hogy a cukorhelyettesítőt tartalmazó ételek, italok fogyasztása után kisebb mértékű a vércukorszint-emelkedés – magyarázta a dietetikus.

Az édesítőszerek másik csoportja a növényekből kivont szintetikus termékek, más néven cukoralkoholok. A szervezetben ezek cukorként metabolizálódnak, vagyis bele kell számolni ezeket a szénhidrát- és kalóriatartalmuknak megfelelően a napi étrendbe. A legismertebbek a gyümölcscukor, a xillit, a szorbit, a stevia és az eritrit. Mivel ezek a belekben bomlanak le, puffadást, enyhe hasmenést is okozhatnak. A napi fogyasztás mennyiségére ezek esetében is oda kell figyelni.

- Ha valaki egészséges, akkor a cukor jobb megoldás, vagy fele-fele arányban érdemes használni őket – zárta a beszélgetést a szakember.