Hajómalom a Duna partján

A hajómalom a római civilizáció találmánya. Dunai malomról 1292-ből vannak említések. Hajdanán végig a Dunán, ahol a víz sodrásával meg lehetett hajtani, hajómalommal őrölték a gabonát. A Hon című lap 1877-es adatai szerint „Pest-Kiskun megye területén a Duna 147 hajómalmot hordott a hátán.” A legtöbb malom – ötvenegy – Bajánál volt. Dunaföldváron, ahogy 2003-ban Kiss Évának, a Part-Oldalak újságírójának az egyik interjúalany elmondta, csaknem ötven malom működött, de feljebb is, lejjebb is több tucat volt végig a folyón. Mendele Ferenc írása szerint az utolsó vízimalmokat az 1956-os, illetve a három évvel későbbi ár törte össze Úszódnál és Paksnál, a legtovább megmaradt s műemlékként felújított ráckevei malmot pedig 1967-68 telén roppantotta meg a jég. Ez utóbbit azóta felújították, s malommúzeumként működik. A Duna alacsony vízállásakor sok helyen ma is láthatóvá válnak a megmaradt cölöpsorok, de időnként malomkövekre is bukkannak.

Ha majd tavasszal működni kezd a bajai hajómalom, ez lesz a Dunán a második malom, s az egyetlen, amelyet a víz sodrása hajt majd.

Palik Vera, ahogy sokan a városban hívják, a Hajómalmos Vera, az egyesület elnöke, a Duna és Baja szerelmese elmondta, hogy Skóciában járva született meg az ötlet: itthon is meg kell építeni egy hajómalmot. Egyrészt, hogy a múlt e szép műremekét megőrizve megmutathassák az unokáiknak, másrészt ezzel – véleménye szerint – fellendíthető a város idegenforgalma.

Az ötlettől több mint egy évtized telt el. A 2007-ben megalakított Bajai Hajómalom Egyesület a régi dunai halászati hagyományok felélesztését és a dunai életforma bemutatását tűzte ki célul. Elsőként egy halászati miniskanzen felállításába kezdtek a Duna és a Sugovica találkozásánál, a Türr-kilátó mellett. A létesítményt 2011-ben adták át. A miniskanzenben három nádtetős, vesszőfonatos, paticsfalú házikó található, amely a halásztanyák mintájára készült. A kisházakat korhű eszközökkel rendezték be, hiszen a vízi életformát szeretnék bemutatni az érdeklődőknek és a rendezvényeikre érkező legkisebbeknek, akiknek érdekes foglalkozásokat is tartanak.

Már a miniskanzenhez is nagy összefogás kellett, de a következő álom, a hajómalom megvalósításához még inkább. Egy nyertes pályázattal elindultak, aztán sok-sok magánszemély, vállalkozó és cég támogatta az ötletet. A város önkormányzata is melléjük állt, és szakmai szempontból is sokan segítették őket, a többi között a Magyar Molinológiai Társaság szakemberei.

A tizenhét méter hosszú, négy méter széles és a dunai előírások szerint vasból készült, több mint tíztonnás házhajót még tavaly októberben szállították a bajai kikötőbe. A két fém hajótestet, a házhajót és a négytonnás völgyhajót idén júniusban daruval emelték a vízre. A további munkálatokat már a Sugovicán kikötött szerkezeten végezték a szakemberek. A hajómalom faborításához a bajai erdőgazdaságból kapott vörös fűzfát használták fel. A felépítmény fenyőből készült, az alsó részek borításához a zalai dombokról származó, magas gyantatartalmú, víztaszító vörös fenyőt használtak. A malomházat a gyergyószentmiklósi Márton László vezetésével építették meg. (A mesterember csapata az utóbbi huszonöt évben több mint száz malmot készített Erdélyben és Magyarországon, köztük hengermalmot és patakmalmot is.) A malomház után a munkákat az őrlőszerkezet szerelésével és a vízikerék építésével folytatták. A hajómalom orrtőkéjére egy nagybőgő nyakára emlékeztető, csiga alakú díszt, a bőgős orrot Wass János fafaragó népművész készítette el. A szükséges faanyagot – két kiszáradt tölgyfát – a gemenci erdőgazdaság biztosította. Palik Vera hozzátette még: annak érdekében, hogy a hajómalom teljesen körbejárható legyen, s így be tudják mutatni az egykori vízimolnárok munkáját, a ház- és völgyhajó közötti részt is beborítják.

Hajdan Bécsig vitték a jó bácskai búzából a dunai vízimalmokban őrölt lisztet. Most majd a múzeumként, de valóságosan működő bajai hajómalom visszahoz, bemutat valamit a múltunkból. Emléket állít annak a pár száz vízimalomnak is, amely a Duna magyarországi szakaszán meghatározta egykor a Duna-parti települések képét. Ehhez egy álomra, elszánt akaratra, számos ötletre, óriási összefogásra, nem kevés pénzre és szakmai tudásra volt szükség.

Az októberi malomünnepi bemutató és a malombelső munkálatai, valamint a kikötő kialakítása után a hajómalom hivatalos avatását 2018. május 17-én tartják. A Nepomuki Szent János, a hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje emlékére rendezett hagyományos bajai rendezvényen, a Jánoska-eresztés ünnepén a tervek szerint már búzát is őröl a bajai hajómalom. S várja a látogatókat, akár a vízen, akár a szárazföldön érkeznek.