Nagy a baj - hegyekben áll a kukorica

– A környezeti behatások igen erősen hatnak ránk, de ezt a mezőgazdászok már megszokhatták. Az aszály a kisebbik probléma, nagyobb az értékesítés nehézsége – kezdte beszélgetésünket a szakember. Márkli János így folytatta: – A tárolóink országszerte tele vannak az ukrán gabonával, s ami még nagyobb baj, hogy levitték az ukránok az árakat a környékbeli piacokon. Ez minket is nagyban érint. Pedig a termés szépen alakult nálunk, a kapás növényeknek, a kukoricának, a napraforgónak jó a termésátlaga. A kukorica betakarításából még nyolcvan hektár hátra van. A termésre nem panaszkodhatok, de kicsi az árrés, ha ez normális lenne, akkor nem fájna a fejünk. Az árpa és a búza ára is csökkent, emellett beszűkült a piacunk. A költségek pedig emelkedtek. Teli vannak a tárolók, ötezer tonna az eladatlan búzánk. Néhány adat: tavaly százharminc-száznegyvenezer forint volt egy tonna búza, most feleannyiért lehet eladni. Az árpánál ugyanez az arány. Arról már nem is beszélve, hogy a szárítóink elektromos hiba miatt nem működnek, ezért a betakarított kukorica hegyekben áll mellettük.

Az ügyvezető azért próbál optimistán nézni a jövőbe.

– Az élet nem áll meg. A vetés előkészítését végezzük, majd következik a vetés, amit október végéig be szeretnénk fejezni. Azonban egy hónapja nem volt csapadék, porba, rögbe vetünk. Szántani nem merünk, olyan rögök jönnek ki a földből, amiket nem lehet elmunkálni, nem ideális a vetőágy. Minden nehézség ellenére dolgozunk, műtrágyázunk. A tritikálé (a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény, neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered – a szerk.) vetését befejeztük, először vetettük el, az árpa területét viszont csökkentettük. Ha jönne csapadék, bár az előrejelzések szerint nem számíthatunk erre, sok minden a helyére kerülne.