Egy teljes ágazat került veszélybe

Hiába adott jó mézet a napraforgó, a méhészeknek semmi okuk nincs az örömre: az uniós mézpiacok befagytak, gyakorlatilag nincs semmi felvásárlás, és még ha fel is bukkan egy-két hirdetés, olyan alacsony árat kínálnának a mézért, hogy azon nem éri meg értékesíteni. Az ágazatban egyre inkább eluralkodik a világvége-hangulat, egyre több magyar méhész gondolkodik azon, hogy végleg hátat fordít a szakmának. A közkeletű vélekedés szerint, ha az Európai Unió nem tesz határozott lépéseket a termelői védelme érdekében, akkor annak a jövőben katasztrofális következményei lehetnek a méhészeti ágazatra és a mezőgazdaságra nézve is – olvasható az agrarszektor.hu hírlevelében.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke nyilatkozta korábban, hogy a nyár első felében túl csapadékos volt az időjárás, ráadásul több helyütt jégeső is nehezítette a méhek és a méhészek dolgát. Ez pedig nem tett jót sem a repcének, sem az akácnak. A szakember elmondta, nemcsak akácmézből lett gyenge az idei termés, de az utána következő mézelő növények, a selyemkóró, a szelídgesztenye is jóval kevesebbet adott, mint egy átlagos évben. Bross Péter elmondta, vannak olyan méhészek Magyarországon, akik július 1-ig egyáltalán nem, vagy csak alig-alig pergettek. Az OMME elnöke szerint minden idők legrosszabb éve az idei.

Nagy probléma az is, hogy Ukrajnán keresztül tömegesen érkezik a hamísított kínai „méz” az Európai Unióba. Ezzel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter elmondta, az uniós folyamat lassúsága miatt Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást, mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot (némely méznek hét „gazdája” is van, vagyis ennyi országól érkezik az összetevő). 

Nagy István kifejtette a több országból származó mézkeverék esetében azonban nem kötelező a származási országok feltüntetése, elég azt jelölni, hogy EU-országokból, EU-n kívüli országokból vagy éppen EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék. Ez a jelölési mód az elmúlt évek tapasztalatai alapján a valós származási ország elfedése céljából alkalmazzák, mivel az egyre tudatosabb vásárlók már érzékennyé váltak az élelmiszer származási országának megbízhatóságára. Nem véletlen, hogy Magyarországgal együtt az idei év januárjában már húsz tagállam közösen kérte a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó uniós előírások szigorítását.

Jenei Ferencet, a Dunaújváros és Vidéke Méhész Klub vezetőjét kérdeztük meg, ő hogyan látja a magyarországi méhészet helyzetét.

- Évek óta jelezzük, hogy nagy baj lesz, most ez bekövetkezett. A helyzet nem csak nálunk, hanem az egész EU-ban problémát okoz. A dolognak két alappillére van. Egy: nagyon megnőttek a költségeink. A másik, hogy az  EU-ban nincs reális áron kereslet a valódi méz iránt. Az unióban az üzletekben a mézek hetven százaléka hamis – tudtuk meg Jenei Ferenctől.

Arra a kérdésünkre, hogy miért tehetetlen az EU a hamisításokra, és hogyan lehet egyáltalán a mézet hamisítani a szakember így válaszolt.

- Kínából érkezik a hamis méz, rizsszirupból állítják elő, méghozzá olyan körültekintően, hogy tudják, az unióban miket ellenőriznek az összetevőket illetően, és a vizsgálatoknak megfelelően állítják be a hamisítványt.

Jenei Ferenc borúsan látja a jövőt, szerinte a magyar méhészetnek, mint ágazatnak meg vannak számlálva a napjai.

- Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol mézből túltermelés van. A hazai piacra harminc százalékot, míg a nemzetközire hetven százalékot szállítunk. A méhészek évről évre élnek, az alacsony árak miatt egyre többen mennek tönkre. Dunaújvárosban és könyékén is megcsappant a méhészek száma. Itt egy komplett ágazat megy majd tönkre, olyan következményekkel, amire kevesen gondolnak. Egyre több lesz az elhanyagolt méhészet, amelyek fertőzésveszélyt jelentenek majd. Arról sem szabad elfeledkezni, egyre kevesebb a méhcsalád, egyre kevesebb a porzásra alkalmas méh. Ez pedig a gyümölcstermesztésre, sőt, az egész magyar élelmiszeriparra nagy hatással lesz . Ha a helyzet nem változik, annyi méhész marad csak, akik az itthoni fogyasztást ellátják. Persze ehhez az is kell, hogy a vásárlók tudatosak legyenek, és termelői mézet vásároljanak, ne pedig a bizonytalan eredetű boltit.

Forrás: agrárszektor.hu