Munkaerőhiány a földeken: sem a minőség, sem a mennyiség nem megfelelő

Az iskola padjait koptatva, a munka világa még csak a nyári idénymunkákon keresztül köszönt vissza. Emlékszem, adonyi fiúgyerek lévén nem igazán volt sok választási lehetőségem, vagy építkezéseken, vagy a tsz-földeken tudtam megkeresni a zsebpénzt (a dunaújvárosi uszodában dolgozni, mint diákmunkás maga lett volna az álom), azonban igyekezni kellett, hiszen akkoriban gyorsan beteltek a helyek. Így az a teljesen nonszensz élethelyzet is előállhatott, hogy az emberfia nyáron nem tudott elmenni dolgozni.

Változnak az idők. Erre világít rá az agrarszerktor.hu oldalon megjelent elemzés is, amely szerint: nemhogy a képzettséget igénylő, de az idénymunkák elvégzésére sincs elég ember. A cikk megemlíti, hogy a folyamat nemcsak hazánkra jellemző, de Európa-szerte is hasonló tendenciák figyelhetők meg. Ettől persze a magyar gazdák nem alszanak jobban, hiszen éves szinten a munkaerőhiány akár több tízmilliárdos kárt is okozhat.

Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a térség haszonnövény- illetve gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozó cégeinek vezetőit, mit tapasztalnak az ágazatot sújtó problémáról.

Márkli János, a Pentele Zrt. ügyvezetője kérdésünkre elmondta: mivel a haszonnövények termesztése, betakarítása a mezőgazdasági gépek kezelése igen nagy tapasztalatot és szakképzést igényel, egyáltalán nem foglalkoztatnak idénymunkásokat, a meglévő állománnyal igyekeznek dolgoztatni.

Más a helyzet Nagyvenyimen, ahol a Venyim Gyümölcse kertészet tulajdonosa, ifjabb Csizmadia György szerint a dolgozni vágyók jelentős része egyszerűen nincs felkészülve a kétkezi mezőgazdasági munkára, illetve az ahhoz tartozó körülményekre. Kevesen bírják vagy szeretik a szabad ég alatt történő munkavégzést, az időjárási körülmények viszontagságait, a rekkenő hőséget, a fizikai megterhelést.

– Természetesen foglalkoztatunk alkalmi munkavállalókat, a törvényi szabályozásokat betartva. Jellemző attitűd, hogy a „szünet” fogalmát saját magukra nézve igencsak rugalmasan kezelik a diákok. Az erőnlét teljes hiánya is szembeötlő, a többség két óra gazhúzkodásba úgy elfárad, mintha több tonna szenet lapátolt volna. Hiába mondjuk el, hogy kalapot, védő ruhát viseljenek, nem minden esetben fogadják meg a tanácsokat, holott ezek igencsak komoly veszélyforrásokká válhatnak – fogalmazott a szakember. Hozzátette, folyamatos az érdeklődés az alkalmi munkavállalásra, de nagymértékű a lemorzsolódás. Az arányokat tekintve tíz főből nagyjából két-három, aki megbízhatóan, jól és a szabályokat betartva dolgozik, holott ennek a sokszorosára lenne szükség.

Az alacsony fizetés pedig nem lehet kifogás. Az elemzés szerint az északkeleti régiókban 8 ezer forint körül van a napi bér az ország középső és nyugati részein viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de inkább 12-15 ezer forint a jellemző.