Pálfi László Erdélyben értesült a megtisztelő nemzetközi elismerésről

Többször készítettünk már hobbi fotósokkal interjút, akiknek a munkáit elismerték egy-egy szakmai versenyen. Elég csak Holczer Tiborra gondolni, aki nemrégiben a Magyarország 365 fotópályázat különdíjasa lett. De írtunk már Kovács Krisztián sikereiről is, aki a Panoráma Fotó Egyesület tagja, úgymint volt onlineos kollégánkról, Eszenyiné Dienes Andreáról is, aki Rácalmáson nyert a fotós pályázaton. Pálfi László, az egyesület elnöke pedig immáron hivatalosan is művész lett. A FIAP (Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség) művésze kitüntetést nyerte el. Legutóbbi rövid beszélgetésünkből kiderült, hogy a kétezres évek elejétől foglalkozik fotográfiával, kedvence a természetfotózás, ha teheti utazik és kint van a természetben. Kedveli még az emberközpontú fotográfiát és az új szerelme a street fotográfia. Vele beszélgettünk az elismerés kapcsán.

- Nemrég Erdélyben járt az egyesület néhány tagjával, amikor értesült a jó hírről. Elsőként kezdjük talán a kirándulással. Mi volt a célja a külhoni látogatásnak?

- Természetesen a fotózás volt a fő cél. Ez már a harmadik túránk volt Erdélyben. Először Tusnádfürdő és környékét jártuk be, majd tavaly május végén Csíkszenttamás és környékén voltunk. Idén ezt a túrát ismételtük meg, mert ősszel sokkal szebbek a fények és a természet is színesebb. A fotózáson kívül cél volt a székely kultúra, történelem és az emberek megismerése is. Ebben egy nagyon jó vezetőnk volt Bács Előd személyében.

- Milyen élményeket szerzett Erdélyben? Sok jó kép született?

- Már az egy nagyon nagy élmény, amilyen szép, ízes nyelven beszélnek arrafele az emberek. Aki egyszer hallott székely embert mesélni az nem felejti el. Sok érdekes legendát, történetet és történelmi eseményt hallottunk az ott töltött napokban, pl  a csángók történetét, a mézeskalács eredetét, stb. Ezenkívűl voltunk egy tradícionális bútor készítő, faragó műhelyben, valamint Karcfalván egy korongos műhelyben, ahol mindenféle cserép edényt gyártanak.

Hogy sok jó kép született e, azt majd az idő és a közönség eldönti, de azt hiszem elégedettek lehetünk. Szerencsére ragyogó időt fogtunk ki, így az időjárás nem befolyásolt minket. 

-  A Madarasi Hargitán elhelyeztek egy az egyesület nevével ellátott nemzeti színű szalagot az egyik kopjafán. A nemzeti ünnepünkhöz közeledve miért tartották ezt fontosnak?

- A Madarasi Hargita a székelyek szent hegye. Első alkalommal amikor ott jártunk egészen spirituális és felemelő élmény volt látni a hegytetőn azt a rengeteg kopjafát és nemzeti színű zászlót és szalagot. Akkor született meg az ötlet, hogy valamilyen formában mi is csatlakozzunk ehhez a szép szokáshoz. Ez egy feliratozott nemzeti színű szalagban nyilvánult meg, melyre egyesületünk és városunk nevét, valamint a Himnusz első sorát írattuk rá. Az meg szerencsés egybeesés, hogy éppen október 23-a közeledtével jártunk ott.

- Miközben Erdélyben járt, jött a jó hír, hogy elnyerte a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség művésze kitüntetést. Mit takar ez és kik érdemelhetik ki?

- A FIAP egy nagy múltú szövetség (1950-ben alakult), mely az országos szövetségeket fogja össze. (nálunk MAFOSZ azaz a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége) A FIAP-nak van egy egységes pályázatkiírási szabályzata, amely meghatározza milyen feltételek és szabályok mellett lehet kiírni egy fotópályázatot. Ez azt jelenti, ha nevezek egy pályázatra mondjuk Nepálban vagy éppen Svédországban, akkor ugyanolyan feltételek mellett versenyezhetek és zsűrizik a képeket mindkét helyen. Természetesen ez a szabályzat csak a tagszövetségekre és a FIAP által elfogadott pályázatokra érvényes. Ahhoz, hogy valaki elérje a FIAP Művésze (A-FIAP) minősítést meg kell felelnie a FIAP minősítési követelményeinek. Ez sok pályázatot jelent minimum két éven keresztül, mely időszak alatt sportnyelven szólva sok pontot kell gyűjteni. Pontokat a pályázatokon képelfogadással vagy díjazott képpel lehet szerezni. A képelfogadás azt jelenti, hogy az adott kép bekerült a pályázat kiállítási anyagába vagy katalógusába, a díjazott meg egyértelmű. A FIAP meghatározza hány elfogadás, hány díjazott kép szükséges, de még azt is, hogy minimum hány országból kell összegyűjteni a minősítéshez szükséges pontokat. Most nekem az első szintet sikerült elérnem, ami tudomásom szerint Dunaújvárosban rajtam kívül csak Kontár Csaba Attila barátomnak sikerült eddig.

- Milyen rövid és hosszú távú tervei vannak az egyesületnek és személy szerint önnek?

- Egyesületi szinten szeretnénk folytatni azt a munkát, hogy minél jobban beépüljünk a város kulturális életébe. Vannak terveink főleg kiállításokban, de kisebb fotósrendezvényekben is gondolkodunk, ezenkívül szeretnénk jövőre elmenni egy fotó túrára a Dolomitokba. Sajnos mint minden ez is anyagi kérdés. Három beadott pályázatunk van ezen tervek támogatására, várjuk az eredményt és reménykedünk.

Személyes terveim szerint szeretnénk még tovább fejlődni, mert vannak hiányosságaim bőven, például a stúdió fotózás terén is. Szeretnék hosszútávú projekteken dolgozni, de egyelőre ezeket idő hiányában nehezen tudom megvalósítani.