Edzői életműdíjat vehetett át Hubik András

Az ünnepségen részt vett többek között dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a Nemzet Sportolója, prof. dr. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, prof. dr. Sterbenz Tamás,az MTSE rektora, Fábián László, a MOB főtitkára, Schmidt Gábor helyettes államtitkár, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, prof. dr. Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya, az úszás és vízi sportok tanszékének egyetemi tanára, valamint dr. Kemény Dénes, a mesteredzői kollégium elnöke.

- Azért dolgozunk, hogy a magyar sportsikerek második, a sportolók után következő létrehozói, az edzők is megkapják az őket megillető elismeréseket. Köztünk vannak az állami sportvezetés, a sportági szövetségek képviselői, és ez jelzi, hogy ők is mennyire fontosnak tartják a közel tizenhatezer edző munkáját - mondta köszöntőjében Molnár Zoltán, a MET elnöke.

Az ünnepségen átadták az edzői életműdíjakat is, ezek közül egyiket a dunaújvárosi kajak-kenu sport egyik kiemelkedő alakja, Hubik András kapta. Rajta kívül Kámán Ferenc (atlétika), Koós Hutás László (atlétika), Struhács György (birkózás), Péczely Szabolcs (labdarúgás), Mészáros Györgyné (ritmikus gimnasztika), Ördögh István (súlyemelés), Osztie Géza (torna) vehette még át ezt az elismerést.

Hubik András Dunaújvárosban született, a mai napig a város lakója, itt ismerkedett meg a kenuzással 1965-ben. Versenyzőként végigjárta a ranglétrát, minden korosztályos válogatottban benne volt, de érdekes módon világverseny közelébe először mint szlalomos került, még a ’70-es évek legelején. Csak felsőbb politikai döntésen múlt, hogy nem lehetett ott szlalom-kenusként az 1972-es olimpián. Később némileg kárpótolták őt a síkvízi sikerek, 1977-ben C-2 10000 méteren szerzett világbajnoki bronzérmet Parti Zoltánnal, 1980-ig a felnőtt keret tagjaként több országos bajnokságot is nyert. Azonban nem jutott ki a moszkvai olimpiára, így edzőnek állt, a kiváló tréner a VVSI után saját nevelőegyesületében, Dunaújvárosban vállalt munkát, ahol több olyan korosztályos válogatottat is kinevelt, akik világ-, illetve Európa-bajnoki címeket szereztek. A kenus versenyzői közül kiemelkedik Devecseri Ádám, Lakatos Zsolt, és Vass András, akik mellett később Hubik András csapatának a tagja lett a fiatal Kárász Anna is, aki később az első dunaújvárosi születésű olimpiai bajnok lett már szegedi színekben, miután Tokióban aranyérmes lett a kajak négyessel.

– Erre nagyon büszke lehetek, és tudom, honnan indultam, hol kezdődött a kajakkal a szerelem. A dunaújvárosi alapoknak ugyanolyan jelentőségük van a sikereimben, mint a szegedi éveknek. Egymásra épül minden. Czere József adott először lapátot a kezembe, majd Antal Iván lett a nevelőedzőm, Hubik Andrásnál kezdtem el komolyan versenyezni. Ez mind Dunaújvároshoz köt - mondta korábban lapunknak Kárász, megelmítve ekkor Hubik András érdemeit is.

Hubik András pár évvel ezelőtt aztán távozott a Dunaferrtől és a VVSI-ben vállalt munkát, majd Velence után 2020-tóé Pakson folytatta az edzősködést, még hetven felett is aktívan dolgozik.

A Magyar Edzők Társasága idén már ötödik alkalommal ünnepelte a magyar edzők napját szeptember 25-én. A Mesteredző elismerést 1951-ben alapította az állami sportvezetés, és ezúttal hárman vehették át a kitüntetést. Ez a legértékesebb sportszakmai díj, mivel egy olyan grémium dönt az odaítéléséről, amelynek tagjai a magyar sport legeredményesebb edzőegyéniségei. 2023-ban Hüttner Csaba (kajak-kenu), Plagányi Zsolt (úszás) és Szalma László (paraatlétika) vehette át az elismerést. Az Ormai László-díjat Varga Zsolt, a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya kapta, az év utánpótlásedzőjének járó elismerést Sótonyi Lászlónak (kézilabda) ítélték oda.