Retró életérzés az asztalon: ha nyár, akkor jön a koviubi

A kovászos uborkával sokan úgy vannak, mint a Balatonhoz társított népszerű hekk-kel, azt gondolják, tradicionális magyar étel. Nos, ez korántsem igaz. A hekk ugyanis egy tengeri ragadozó hal. A savanyú uborka, pedig már Kolumbusz idején is népszerű volt, 1492-ben Amerika felfedezésekor a súlyos C-vitamin hiányt elkerülendő a Santa Maria raktárai dugig voltak a ma már méltán népszerű savanyúsággal. De a feljegyzések szerint i. e. 2000 körül állítólag már készítettek kovászos uborkát a Közel-Keleten, de a savanyúságokat a Bibliában is megemlítik néhányszor.

A kovászos uborka az egyetlen savanyúság, amit generációk óta, tulajdonképpen bármihez, de leginkább pörköltek mellé fogyasztunk. A tökéletes kovászos uborka elkészítéséről vannak viták. Van, aki a kaporra, más a tormára esküszik. Van, aki kenyeret, de akad olyan is, aki krumplit használ az erjesztés elősegítésére. Mindannyiunknak megvan a jól bevált családi receptje, a saját szájunk íze szerint, ahogy már a nagyanyáink is készítették. Egy biztos: az igazán jó kovászos uborka legfőbb ismérve, hogy kívül roppan, belül kissé ruganyos. Kicsit csípősen erjedt, de egyszerre sós és savanyú, sokak szerint maga a nagybetűs savanyúság.

Készítésekor az élesztőgombák elszaporodnak, a kenyér tulajdonképpen tejsavas fermentációt indít be, ami magas cukortartalma miatt kiválóan alkalmas erre a célra. Az elszaporodó baktériumok aztán a sós lében bejutnak a bevagdosott uborka belsejébe, amitől aztán a kovászos uborka megkapja jellegzetes, egyedi ízét. A tejsav kifejezetten a magas hőmérsékletet szereti, ezért készül a kovászos uborka általában a tűző napon.

Az uborka egyébként világszerte az egyik legnépszerűbb zöldségféle, ami annak is köszönhető, hogy a gasztronómiai élvezet mellett számos jótékony hatása van az emberi szervezetre, a lelkiállapotra is. Tudományos eredmények egyértelműen kimutatták a kovászos uborka szorongásoldó hatásait. A benne lévő probiotikumok erősítik az immunrendszert, és segítik a szervezetet, hogy jóval sikeresebben tudjon harcolni a betegségek ellen. Szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásainak sora szinte végeláthatatlan. Nézzünk néhányat a teljesség igénye nélkül. Mivel 90 százaléka víz, egy átlagos méretű uborka elfogyasztása olyan, mint ha meginnánk egy pohár vizet. Fogyasztása különösen ajánlott a forró, nyári napokon. Ha már itt tartunk, jó tudni, hogy leégés ellen is hatásos, mert frissíti a bőrt. Az uborka rostokban gazdag, kalóriatartalma pedig rendkívül alacsony, így segíti az egészséges fogyást és megakadályozza a puffadás, székrekedés és más emésztési problémák kialakulását.

Végül nézzünk egy receptet azok számára, akik szeretnék elkészíteni életük első, de biztosan nem az utolsó kovászos uborkáját. Az uborkákat vízbe áztatjuk, mindegyiket alaposan megdörzsöljük, a végeiket levágjuk, majd három helyen hosszában bevágjuk az oldalát, így jól átjárja majd a sós víz. Az előkészített uborkákat bepakoljuk a 3 literes, előzőleg alaposan tisztára mosott befőttesüvegbe, rádobáljuk a nagy fej fokhagyma megpucolt gerezdjeit. Belerakjuk a kaprot, felöntjük kb. 2 liter sós, meleg vízzel úgy, hogy az teljesen ellepje az uborkákat, majd a tetejére tesszük a kenyeret. Az üveg tetejére kistányért helyezünk, kirakjuk a napra, és körülbelül 3 napig kint hagyjuk. Ha jónak gondoljuk, óvatosan kiveszünk egy darabot belőle, leöblítjük, és megkóstoljuk. Ha már megpuhult, jól átjárta a sós lé az uborkát, akkor leszedjük róla a kenyeret és a kaprot. Az uborkákat kisebb befőttesüvegekbe vagy műanyag dobozba tesszük, egy szűrőn keresztül ráöntjük a levet, és rádobáljuk a fokhagymákat is. Hűtőben tároljuk. Néhány napon belül érdemes elfogyasztani.